Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A 12 milliárd forint kormányzati támogatással induló Nemzeti Agykutató Programban (NAP) aktív szerepet játszanak szegedi kutatók is. Például a NAP öt pillére közül az egyik, a klinikai idegtudományi kutatások pillérének társelnöke Vécsei László, az SZTE ÁOK dékánja.
Új távlatokat nyit a neurobiológiai kutatásokban a Nemzeti Agykutatási Program. „A kizárólag felfedező kutatásokon alapuló új terápiákkal és megelőzéssel csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe” – írja az mta.hu. „E felismerés jegyében Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásáról döntött a magyar kormány.” Az erről szóló megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, az MTA elnöke és Freund Tamás, a NAP Konzorcium elnöke írta alá. A 2014. februárjának végén az Akadémia székházában tartott ceremónián a Szegedi Tudományegyetem vezetői közül részt vett Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja is. „A Magyar Tudományos Akadémia részvételével megvalósuló négyéves kutatási program célkitűzéseit a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával valósíthatják meg a konzorciumi partnerek.” Köszöntőjében a miniszterelnök hangsúlyozta: „Magyarországot kutatás-fejlesztési és innovációs térséggé kell alakítani”. Arról beszélt, hogy az elmúlt három-négy évben a politika leginkább gazdasági kérdésekről szólt. A jövőt azonban a tudomány jelenti. Ennek jegyében Magyarországon egy új kutatási intézményrendszer alapjait fektették le, melynek része – többek között – a most épülő szegedi Extreme Light Infrastructure lézerközpont is. Az új perspektívát nyitó NAP aláírási ceremóniáját kísérő programról a részletes tudósítás itt elolvasható: http://mta.hu/mta_hirei/nemzeti-agykutatasi-program-indul-a-magyar-kormany-tamogatasaval-133640/
„Fel kell hívni a társadalom figyelmét a központi idegrendszer megbetegedéseire, e kórképek jelentőségére” – emelte ki a NAP aláírási ceremóniáját követően tartott sajtótájékoztatón Oberfrank Ferenc. Az NAP igazgatója, az MTA Kísérleti orvostudományi Intézet (KOKI) ügyvezető igazgatója, aki összefoglalta a Nemzeti Agykutatási Program feladatait, szerkezetét, valamint öt tematikus pillére – a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi kutatások, a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, a bionikai, infobionikai kutatások és a társadalmi kihívások – célkitűzéseit.
A NAP klinikai idegtudományi kutatások pillérének társelnöke Vécsei László, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. A szegedi akadémikus a NAP-sajtótájékoztatón elmondta: „Magyarországon egymillió beteg szenved migrénben. Évente 40 ezer embert sújt a stroke, az agyi érkatasztrófák 18 ezer halálos áldozatot követelnek. Az epilepsziások száma 80-100 ezerre tehető, és körülbelül 18 ezren szenvednek Parkinson-kórban.”
A program felfedező kutatások pillérének elnöke, Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja az új vizsgálati módszerek kínálta lehetőségeket vázolva, az optogenetikára hívta fel a figyelmet.
„Paradigmaváltásra van szükség az enyhének minősített agysérülések kezelésében” – mondta a NAP idegtudományi kutatásokkal foglalkozó pillérének elnöke, Dóczi Tamás akadémikus.
A legfontosabb cél a betegségek kialakulásának pontos megismerése – véli Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon NyRt. kutatási igazgatója, a NAP gyógyszerfejlesztésekkel kapcsolatos kutatások pillérének elnöke.
A bionikai, infobionikai kutatások pillérének elnöke, Ulbert István, az MTA TTK tudományos főmunkatársa a programban tervezett kutatások jelentőségét ismertetve, elmondta, hogy a modern orvoslás új technikáit alakítják ki. Olyan gépek építhetők, amelyek az élő anyag mozgását kísérő fizikai és kémiai jelenségeket már molekuláris szinten is érzékelik, de kisméretű gépek akár be is építhetők az élő szervezetbe. Jó példa erre a Parkinson-kórban alkalmazott mélyagyi stimuláció vagy az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelők.
A NAP társadalmi kihívások pillérének elnöke, Oberfrank Ferenc szerint a Nemzeti Agykutatási Program eredményei segítik majd a döntéshozókat a központi idegrendszer betegségei okozta valódi terhek felmérésében, társadalmi szintű mérséklésében és igazságos megosztásában.
A részletes tudósítás itt olvasható: http://mta.hu/mta_hirei/nemzeti-agykutatasi-program-uj-tavlatok-a-neurobiologiai-kutatasokban-133641/
A NAP jelentőségéről, a szegedi kutatók bekapcsolódásának lehetőségeiről Tráser László kérdezte Vécsei László akadémikust – az interjú itt meghallgatható:
SZTEinfo
Fotó: MTA, Szigeti Tamás
