SZTE Info

20140226_MTA_Nemzeti_Agykutatasi_Program_alairas_web_szt_021

Az SZTE kutatói is részt vesznek a Nemzeti Agykutatási Programban

A 12 milliárd forint kormányzati támogatással induló Nemzeti Agykutató Programban (NAP) aktív szerepet játszanak szegedi kutatók is. Például a NAP öt pillére közül az egyik, a klinikai idegtudományi kutatások pillérének társelnöke Vécsei László, az SZTE ÁOK dékánja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

20140226_MTA_Nemzeti_Agykutatasi_Program_alairas_web_szt_023Új távlatokat nyit a neurobiológiai kutatásokban a Nemzeti Agykutatási Program. „A kizárólag felfedező kutatásokon alapuló új terápiákkal és megelőzéssel csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe” – írja az mta.hu. „E felismerés jegyében Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásáról döntött a magyar kormány.” Az erről szóló megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, az MTA elnöke és Freund Tamás, a NAP Konzorcium elnöke írta alá. A 2014. februárjának végén az Akadémia székházában tartott ceremónián a Szegedi Tudományegyetem vezetői közül részt vett Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja is. „A Magyar Tudományos Akadémia részvételével megvalósuló négyéves kutatási program célkitűzéseit a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával valósíthatják meg a konzorciumi partnerek.” Köszöntőjében a miniszterelnök hangsúlyozta: „Magyarországot kutatás-fejlesztési és innovációs térséggé kell alakítani”. Arról beszélt, hogy az elmúlt három-négy évben a politika leginkább gazdasági kérdésekről szólt. A jövőt azonban a tudomány jelenti. Ennek jegyében Magyarországon egy új kutatási intézményrendszer alapjait fektették le, melynek része – többek között – a most épülő szegedi Extreme Light Infrastructure lézerközpont is. Az új perspektívát nyitó NAP aláírási ceremóniáját kísérő programról a részletes tudósítás itt elolvasható: http://mta.hu/mta_hirei/nemzeti-agykutatasi-program-indul-a-magyar-kormany-tamogatasaval-133640/

 

„Fel kell hívni a társadalom figyelmét a központi idegrendszer megbetegedéseire, e kórképek jelentőségére” – emelte ki a NAP aláírási ceremóniáját követően tartott sajtótájékoztatón Oberfrank Ferenc. Az NAP igazgatója, az MTA Kísérleti orvostudományi Intézet (KOKI) ügyvezető igazgatója, aki összefoglalta a Nemzeti Agykutatási Program feladatait, szerkezetét, valamint öt tematikus pillére – a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi kutatások, a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, a bionikai, infobionikai kutatások és a társadalmi kihívások – célkitűzéseit.

A NAP klinikai idegtudományi kutatások pillérének társelnöke Vécsei László, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. A szegedi akadémikus a NAP-sajtótájékoztatón elmondta: „Magyarországon egymillió beteg szenved migrénben. Évente 40 ezer embert sújt a stroke, az agyi érkatasztrófák 18 ezer halálos áldozatot követelnek. Az epilepsziások száma 80-100 ezerre tehető, és körülbelül 18 ezren szenvednek Parkinson-kórban.”

20140226_MTA_Nemzeti_Agykutatasi_Program_alairas_web_szt_020A program felfedező kutatások pillérének elnöke, Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja az új vizsgálati módszerek kínálta lehetőségeket vázolva, az optogenetikára hívta fel a figyelmet.

„Paradigmaváltásra van szükség az enyhének minősített agysérülések kezelésében” – mondta a NAP idegtudományi kutatásokkal foglalkozó pillérének elnöke, Dóczi Tamás akadémikus.

A legfontosabb cél a betegségek kialakulásának pontos megismerése – véli Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon NyRt. kutatási igazgatója, a NAP gyógyszerfejlesztésekkel kapcsolatos kutatások pillérének elnöke.

A bionikai, infobionikai kutatások pillérének elnöke, Ulbert István, az MTA TTK tudományos főmunkatársa a programban tervezett kutatások jelentőségét ismertetve, elmondta, hogy a modern orvoslás új technikáit alakítják ki. Olyan gépek építhetők, amelyek az élő anyag mozgását kísérő fizikai és kémiai jelenségeket már molekuláris szinten is érzékelik, de kisméretű gépek akár be is építhetők az élő szervezetbe. Jó példa erre a Parkinson-kórban alkalmazott mélyagyi stimuláció vagy az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelők.

A NAP társadalmi kihívások pillérének elnöke, Oberfrank Ferenc szerint a Nemzeti Agykutatási Program eredményei segítik majd a döntéshozókat a központi idegrendszer betegségei okozta valódi terhek felmérésében, társadalmi szintű mérséklésében és igazságos megosztásában.

A részletes tudósítás itt olvasható: http://mta.hu/mta_hirei/nemzeti-agykutatasi-program-uj-tavlatok-a-neurobiologiai-kutatasokban-133641/

 

A NAP jelentőségéről, a szegedi kutatók bekapcsolódásának lehetőségeiről Tráser László kérdezte Vécsei László akadémikust – az interjú itt meghallgatható:


 

SZTEinfo

Fotó: MTA, Szigeti Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.