SZTE Info

A szegedi parlagfűpollen-kutatások legújabb eredményei

Az aktuális pollenszámon kívül ismerni a várható pollenszámot is, hogy az allergiás betegek elkezdhessék a védekezést. Az előrejelzésre több módszert is kipróbáltak a kutatók a Szegedi Tudományegyetemen Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A mindennapi életünkben egyre nagyobb szerepe van a biológia légszennyező anyagoknak, mind a mezőgazdaságban és mind az egészség ügyben. A pollenekhez kapcsolódó légúti megbetegedések világméretű növekedése tapasztalható az elmúlt évtizedekben. Mindezekért fontos az aktuális pollenszámon kívül ismerni a várható pollenszámot. Így a betegek időben el tudják kezdeni a védekezést, a gyógyszerszedést és minimalizálhatják a gyógyszer kiadásaikat. Korábbi kutatások során többféle módszert is kipróbáltunk, melyek az időjárási elemeknek a pollenkoncentrációra gyakorolt hatásán alapulnak.
Többváltozós statisztikai módszerekkel próbáltuk becsülni a napi összpollenszámot. Ezzel is segíteni kívánjuk a pollen érzékenyek hatékonyabb védekezését és tüneti kezelését. A vizsgálatunk célja volt, hogy megvizsgáljuk a mesterséges intelligencián alapuló módszerek előrejelzésben való alkalmazhatóságát. Ehhez két várost pollen és meteorológiai adatait nevezetes Szeged és Lyon vettük figyelem. Valamint 5 elterjedt külföldön már sikeresen alkalmazott algoritmust használtunk. Európában egyedül álló módon először alkalmaztuk a parlagfű pollen előrejelzésében ezen módszereket, Illetve először jeleztük előre a pollen riasztási szinteket - mutatja az alábbi ábra. Ez a betegek szempontjából nagyon fontos, mivel így feltudnak készülni a megfelelő gyógyszeres kezelésre. Ezen 5 módszer: a Multi-Layer Perceptron, M5P, REPTree, DecisionStump and MLPRegressor. Ezek közül az parlagfű koncentrációjára a Multi-Layer Perceptron, míg a riasztási szinteknél a döntési fákkal kombinált lineáris regresszió volt a leghatékonyabb.

pollen_tablazat
 
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

logo1logo2
 

Csépe Zoltán

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.