SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Középpontban a védőoltások

A Szabadegyetem – Szeged 2014. március 5-i előadásában Duda Ernő, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet egyetemi tanára beszélt a védőoltások természetéről és hasznosságáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Duda Ernő bevezetésképpen elmondta, hogy az embernek nem lehet célja a reklámokból ismert steril környezet és baktériummentesség létrehozása, hiszen maga az ember is egy ökoszisztéma. Például az anyagcserénk is nagyban függ az emberben élő baktériumoktól. Az egészséges mikrobiom megvéd a kórokozóktól, valamint táplál, és vitaminokat termel. Az ember immunrendszere rendkívül erős, ezáltal kevés kórokozó tud bennünket megbetegíteni. Rengeteg virulenciafaktorra, patogenitási génre van szüksége a baktériumnak, hogy ártani tudjon nekünk. Ehhez járul hozzá a tény, hogy a prokarióták genomja gyorsan meg tud változni, vagyis egy ártalmatlan baktérium is képes átalakulni és ártalmassá válni.
Az est további részében az előadó rátért a védőoltások kérdésére. Egyes vélemények szerint jobb átesni magán a betegségen, mint védőoltást felvenni ellene. Duda Ernő ezt határozottan cáfolta, hiszen több esetben akár egy átlagos torokgyulladás – amit kiheverünk két vagy három nap alatt – is tud járulékos problémákat okozni, mint például a szívizomgyulladás. A védőoltással pedig elkerülhetjük az ehhez hasonló kockázatokat. A védőoltás feladata, hogy a kórokozó fontos antigénjeit megismertessük a szervezettel, de ez a lehető legkevesebb virulenciafaktor jelenlétében történjen.
Ezen általános áttekintő után Duda Ernő néhány konkrét kórokozó példájával szemléltette a védőoltások fontosságát. Elsőként a fekete himlőről hallhatott a közönség. Ezen betegség hatására fejlődött ki az első fajta védekezés, melyet variolációnak neveztek. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy akin könnyebb lefolyású volt a kór, annak a váladékával fertőzték meg a többi embert. Ez azonban közel sem tökéletes módszer, hiszen az emberek immunrendszere nem egyforma hatékonysággal dolgozik. E. Jenner 1796-ban tovább tudta fejleszteni a technikát a tehénhimlő segítségével. Megfigyelte, hogy ha tehénhimlővel fertőz meg embereket – amely betegség veszélytelenebb az emberre nézve –, akkor immúnissá válnak a fekete himlőre. A sikeres eredményeknek köszönhetően az utolsó feketehimlő-fertőzést 1977-ben regisztrálták, így kimondhatjuk, hogy a védőoltásoknak hála egy halálos betegségtől megszabadult az emberiség.
A vakcinálás mára hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az új korszakot a rekombináns fehérjealapú védőoltások jelentik. A rekombináns DNS-technológia azt jelenti, hogy genetikailag tudunk módosítani különféle organizmusokat, így könnyebben tudunk hozzájutni az antigénekhez, de ilyen eljárással állítanak elő baktériumok felhasználásával inzulint is. A hepatitisz B-vírus elleni védőoltást is ilyen eljárással állítják elő, hiszen az antigének tartalmát nem a vírusból, hanem egy élesztőgombából nyerik – ismertette a professzor.
A 21. század a védőoltások terén további előrelépést jelentett: a reverz védőoltás-fejlesztést. A reverz vakcinológia a genom ismeretében lehetővé teszi, hogy mérnökileg tervezhető ideális védőoltásokat tudjunk létrehozni. Ez a technológia veszélytelen, hatásos és életre szóló védettséget képes biztosítani. A 21. század további ígérete, hogy nemcsak a fertőző betegségek ellen, hanem a szerzett betegségek ellen is tudunk majd védekezni. Ez azt jelenti, hogy immunmodulációval az autoimmun és a daganatos betegségekkel szemben is képesek leszünk védekezni.
Az előadás utolsó részében Duda Ernő kitért a köztudatban tévesen terjedő negatív propagandára. Leszögezte, hogy a védőoltások nem okoznak autizmust, valamint nem tartalmaznak higanyt, antibiotikumot vagy fagyállót.


Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 13. 08:00 - 15. 18:00
  • november 13.
    10:00 - 17:30
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Művészetelméleti és Művészetpedagógiai Kutatócsoportjának szervezésében
  • november 13. 13:00 - 15. 13:30
    Az SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszéke és az MTA SZAB Jogtudományi Szakbizottsága szervezésében
  • november 13.
    14:00 - 16:00
    A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya tisztelettel meghívja Önt Kemény Lajos, az MTA levelező tagja "Az immunrendszer szerepe gyulladásos bőrbetegségekben" címmel tartandó székfoglaló előadására.
  • november 13.
    16:00 - 17:00
    Megnyitja: Horváth Janisz grafikusművész, kalligráfus, tipográfus
    Az SZTE Konfuciusz Intézet a kínai kalligráfia és festészeti tanfolyam alkotóinak legjobban sikerült műveiből kiállítást szervez a Rektori Épület átriumában. A megnyitón Horváth Janisz grafikusművész kalligráfia és festészeti bemutatóval egybekötött tárlatvezetést tart az érdeklődőknek.
    Megtekinthető november 20-ig, munkanapokon 08.00-20.00 óráig.