Szabadegyetem – Szeged: Középpontban a védőoltások

Duda Ernő bevezetésképpen elmondta, hogy az embernek nem lehet célja a reklámokból ismert steril környezet és baktériummentesség létrehozása, hiszen maga az ember is egy ökoszisztéma. Például az anyagcserénk is nagyban függ az emberben élő baktériumoktól. Az egészséges mikrobiom megvéd a kórokozóktól, valamint táplál, és vitaminokat termel. Az ember immunrendszere rendkívül erős, ezáltal kevés kórokozó tud bennünket megbetegíteni. Rengeteg virulenciafaktorra, patogenitási génre van szüksége a baktériumnak, hogy ártani tudjon nekünk. Ehhez járul hozzá a tény, hogy a prokarióták genomja gyorsan meg tud változni, vagyis egy ártalmatlan baktérium is képes átalakulni és ártalmassá válni.
Az est további részében az előadó rátért a védőoltások kérdésére. Egyes vélemények szerint jobb átesni magán a betegségen, mint védőoltást felvenni ellene. Duda Ernő ezt határozottan cáfolta, hiszen több esetben akár egy átlagos torokgyulladás – amit kiheverünk két vagy három nap alatt – is tud járulékos problémákat okozni, mint például a szívizomgyulladás. A védőoltással pedig elkerülhetjük az ehhez hasonló kockázatokat. A védőoltás feladata, hogy a kórokozó fontos antigénjeit megismertessük a szervezettel, de ez a lehető legkevesebb virulenciafaktor jelenlétében történjen.
Ezen általános áttekintő után Duda Ernő néhány konkrét kórokozó példájával szemléltette a védőoltások fontosságát. Elsőként a fekete himlőről hallhatott a közönség. Ezen betegség hatására fejlődött ki az első fajta védekezés, melyet variolációnak neveztek. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy akin könnyebb lefolyású volt a kór, annak a váladékával fertőzték meg a többi embert. Ez azonban közel sem tökéletes módszer, hiszen az emberek immunrendszere nem egyforma hatékonysággal dolgozik. E. Jenner 1796-ban tovább tudta fejleszteni a technikát a tehénhimlő segítségével. Megfigyelte, hogy ha tehénhimlővel fertőz meg embereket – amely betegség veszélytelenebb az emberre nézve –, akkor immúnissá válnak a fekete himlőre. A sikeres eredményeknek köszönhetően az utolsó feketehimlő-fertőzést 1977-ben regisztrálták, így kimondhatjuk, hogy a védőoltásoknak hála egy halálos betegségtől megszabadult az emberiség.
A vakcinálás mára hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az új korszakot a rekombináns fehérjealapú védőoltások jelentik. A rekombináns DNS-technológia azt jelenti, hogy genetikailag tudunk módosítani különféle organizmusokat, így könnyebben tudunk hozzájutni az antigénekhez, de ilyen eljárással állítanak elő baktériumok felhasználásával inzulint is. A hepatitisz B-vírus elleni védőoltást is ilyen eljárással állítják elő, hiszen az antigének tartalmát nem a vírusból, hanem egy élesztőgombából nyerik – ismertette a professzor.
A 21. század a védőoltások terén további előrelépést jelentett: a reverz védőoltás-fejlesztést. A reverz vakcinológia a genom ismeretében lehetővé teszi, hogy mérnökileg tervezhető ideális védőoltásokat tudjunk létrehozni. Ez a technológia veszélytelen, hatásos és életre szóló védettséget képes biztosítani. A 21. század további ígérete, hogy nemcsak a fertőző betegségek ellen, hanem a szerzett betegségek ellen is tudunk majd védekezni. Ez azt jelenti, hogy immunmodulációval az autoimmun és a daganatos betegségekkel szemben is képesek leszünk védekezni.
Az előadás utolsó részében Duda Ernő kitért a köztudatban tévesen terjedő negatív propagandára. Leszögezte, hogy a védőoltások nem okoznak autizmust, valamint nem tartalmaznak higanyt, antibiotikumot vagy fagyállót.

Czakó Balázs