SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Középpontban a védőoltások

A Szabadegyetem – Szeged 2014. március 5-i előadásában Duda Ernő, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet egyetemi tanára beszélt a védőoltások természetéről és hasznosságáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Duda Ernő bevezetésképpen elmondta, hogy az embernek nem lehet célja a reklámokból ismert steril környezet és baktériummentesség létrehozása, hiszen maga az ember is egy ökoszisztéma. Például az anyagcserénk is nagyban függ az emberben élő baktériumoktól. Az egészséges mikrobiom megvéd a kórokozóktól, valamint táplál, és vitaminokat termel. Az ember immunrendszere rendkívül erős, ezáltal kevés kórokozó tud bennünket megbetegíteni. Rengeteg virulenciafaktorra, patogenitási génre van szüksége a baktériumnak, hogy ártani tudjon nekünk. Ehhez járul hozzá a tény, hogy a prokarióták genomja gyorsan meg tud változni, vagyis egy ártalmatlan baktérium is képes átalakulni és ártalmassá válni.
Az est további részében az előadó rátért a védőoltások kérdésére. Egyes vélemények szerint jobb átesni magán a betegségen, mint védőoltást felvenni ellene. Duda Ernő ezt határozottan cáfolta, hiszen több esetben akár egy átlagos torokgyulladás – amit kiheverünk két vagy három nap alatt – is tud járulékos problémákat okozni, mint például a szívizomgyulladás. A védőoltással pedig elkerülhetjük az ehhez hasonló kockázatokat. A védőoltás feladata, hogy a kórokozó fontos antigénjeit megismertessük a szervezettel, de ez a lehető legkevesebb virulenciafaktor jelenlétében történjen.
Ezen általános áttekintő után Duda Ernő néhány konkrét kórokozó példájával szemléltette a védőoltások fontosságát. Elsőként a fekete himlőről hallhatott a közönség. Ezen betegség hatására fejlődött ki az első fajta védekezés, melyet variolációnak neveztek. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy akin könnyebb lefolyású volt a kór, annak a váladékával fertőzték meg a többi embert. Ez azonban közel sem tökéletes módszer, hiszen az emberek immunrendszere nem egyforma hatékonysággal dolgozik. E. Jenner 1796-ban tovább tudta fejleszteni a technikát a tehénhimlő segítségével. Megfigyelte, hogy ha tehénhimlővel fertőz meg embereket – amely betegség veszélytelenebb az emberre nézve –, akkor immúnissá válnak a fekete himlőre. A sikeres eredményeknek köszönhetően az utolsó feketehimlő-fertőzést 1977-ben regisztrálták, így kimondhatjuk, hogy a védőoltásoknak hála egy halálos betegségtől megszabadult az emberiség.
A vakcinálás mára hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az új korszakot a rekombináns fehérjealapú védőoltások jelentik. A rekombináns DNS-technológia azt jelenti, hogy genetikailag tudunk módosítani különféle organizmusokat, így könnyebben tudunk hozzájutni az antigénekhez, de ilyen eljárással állítanak elő baktériumok felhasználásával inzulint is. A hepatitisz B-vírus elleni védőoltást is ilyen eljárással állítják elő, hiszen az antigének tartalmát nem a vírusból, hanem egy élesztőgombából nyerik – ismertette a professzor.
A 21. század a védőoltások terén további előrelépést jelentett: a reverz védőoltás-fejlesztést. A reverz vakcinológia a genom ismeretében lehetővé teszi, hogy mérnökileg tervezhető ideális védőoltásokat tudjunk létrehozni. Ez a technológia veszélytelen, hatásos és életre szóló védettséget képes biztosítani. A 21. század további ígérete, hogy nemcsak a fertőző betegségek ellen, hanem a szerzett betegségek ellen is tudunk majd védekezni. Ez azt jelenti, hogy immunmodulációval az autoimmun és a daganatos betegségekkel szemben is képesek leszünk védekezni.
Az előadás utolsó részében Duda Ernő kitért a köztudatban tévesen terjedő negatív propagandára. Leszögezte, hogy a védőoltások nem okoznak autizmust, valamint nem tartalmaznak higanyt, antibiotikumot vagy fagyállót.


Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 21.
    18:00 - 19:00
    Nyáry Krisztián nem akármilyen témával tér vissza Szegedre a Magyar Kultúra Napjának előestéjén: a Himnusz (talán kevésbé ismert) történetével!
    Jegyárak: kedvezményes 1.600 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.300 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/event/NYARYKRISZTIAN200121 weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • január 22.
    18:00 - 19:00
    Irán – régi nevén Perzsia – mindig befolyásolta múltunkat, és jelenünket is. A több mint 2500 éves kultúra rányomta bélyegét a mai társadalmunkra. A klasszikus európai műveltséggel mindig szoros kapcsolatban élt. Az ősi selyemút révén nem csak árucikkek jutottak hozzánk, hanem az eszmék cseréje is fontos lépés volt. Az iráni és hazánk történelme között – annak ellenére – hogy nagy a távolság, sok közös vonás van. Csodálatos paloták, városok, terek és a régmúlt emlékeiről, és ami a legfontosabb, az ott élő emberekről szeretnék majd beszélni.
  • január 23.
    09:30 - 13:00
    Országos konferencia a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer tapasztalatairól, jövőjéről és fejlesztési lehetőségeiről, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézete (SZTE KÖVI) szervezésében
    Előadók: dr. Szikora Ágnes főosztályvezető (Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály); Ritter Attila intézményvezető, szakértő (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs); Málnási-Szász Myrtill igazgató, szakértő (ÉSZC Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma); Szabó Győzőné tréner, ICF coach, a KÖVI oktatója; dr. Keczer Gabriella egyetemi docens (SZTE JGYPK), a KÖVI oktatója
  • január 23. 09:30 - 24. 16:20
  • január 24.
    09:00 - 15:00
    Program:
    09:00 A résztvevők köszöntése
    09:15 Közérthetően a vastagbélrákról – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    09:45 Rizikóbecslés – interaktív felmérés a részt vevők között – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:00 A vastagbélrák szűrés módszerei – Prof. dr. Molnár Tamás (SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:15 Colonoscopos modell bemutatása az Oktatási épületben – Prof. dr. Molnár Tamás, dr. Ruttka Mariann, dr. Szántó Kata és Dr. Pigniczki Daniella (I. sz. Belgyógyászati Klinika)
    10:45 Vissza a SZAB székházba
    11:00 Szendvicsebéd
    11:30 Mi okozza a méhnyakrákot? Milyen megelőzési lehetőségek vannak? Mit jelent a méhnyakrák szűrés? Interaktív helyzetelemzés, kérdés-felelet szekció – Prof. dr. Kahán Zsuzsanna és dr. Fábián Gabriella, valamint dr. Hodoniczki László (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    12:30 Sugárterápia: hogyan gyógyít, mik a veszélyei, és hogyan lehet e veszélyeket kivédeni? Interaktív bemutatás, kérdés-felelet szekció – Dr. Varga Zoltán és Deák Bence (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)
    13:30 A méhnyakrák kezelési lehetőségeiről. Gyógyítható-e? Mik a kezelési módok korai és előrehaladott méhnyakrák esetén? Gyakorlatias bemutatás videok segítségével, Kérdés-felelet szekció – Dr. Végváry Zoltán, Dr. Kószó Renáta és Dr. Együd Zsófia (SZTE SZAKK Onkoterápiás Klinika)