SZTE Info

Félidejéhez érkezett a szuperszámítógép projekt

Harmadik alkalommal tartottak szakmai tanácskozást „Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium” témakörében. 2014. március 6-án a négy partnerintézmény által elért eredmények került terítékre.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_4422A megújult felsőoktatási kutatási infrastruktúra használhatósága és kihasználtsága a lehető legmagasabb szintre emelése és a magyar kutatók munkájának összekapcsolása: ez a fő célkitűzése a „Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium” című TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010-es projektnek, melyben a szegedi, pécsi és debreceni egyetem közösen vesz részt. A pályázat igen szerteágazó hasznosítási területeket kínál, amiből az debreceni és pécsi universitas mellett a Szegedi Tudományegyetem is kivette a részét. A 2014. március 6-án tartott harmadik workshopon a projektben részt vevő intézményi partnerek találkoztak, hogy ismertessék a félidőnél járó kutatásaik eredményét.
A rendezvény első előadását Dombi György, a projekt szegedi vezetője tartotta. Rövid bemutatójában szisztematikusan végighaladt az összes olyan kutatási területen, melyekben a Szegedi Tudományegyetem karai érintettek, kiemelve az általuk felmutatható konkrét eredményeket. Elmondása szerint a szakmai workshop két célt szolgál: egyrészt az egyetemek képviselői megismerhetik egymás munkáját, másrészt kiváló alkalmat nyújt, hogy felkészüljenek a monitoring-bizottságnak tartandó beszámolóra.
A szót Márai Tamás, a szuperszámítógépet biztosító NIIF cég műszaki igazgató-helyettese vette át. Mint kiemelte, az egyedüli nemegyetemi intézményként rájuk hárul a technikai hátteret biztosító infrastruktúra működtetése. Ennek ellenére az ő cégük is folytat kutatásokat, amelyek a technika fejlesztését és hatékony kihasználását célozzák. A NIIF foglalkozik a rendszerek alkalmazásszintű összekapcsolásával és az információ biztonságának szavatolásával is. Az előadását zárva Márai Tamás úgy gondolta, hogy képesek lesznek tartani a projekt ütemtervét.
A Debreceni Egyetemet Gál Zoltán képviselte. A munkacsomagok szervezését és ütemezését ismertető előadásából kiderült, az ő feladataik a projekt legtöbb területéből merítenek, szemben az SZTE-vel, amely főként az alkalmazásra és adattechnológiára fókuszál. A Debreceni Egyetem így szoros kapcsolatban áll a többi partnerintézménnyel is. Végezetül Iványi Péter következett, aki a Pécsi Tudományegyetem kutatásait prezentálta. Az intézményük két főbb feladattal foglalkozik, ezek közül a hosszú távú adattárolás témakörébe engedett betekintést, ismertetve az eddig végzett felméréseket, kutatásokat, tanulmányokat és eredményeket.

GaborTAMOP
A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők.


SZTEinfo




uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.