SZTE Info

„A jövő tudósai ti lesztek” – Kémikus Tudáspresszó középiskolásoknak

Az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoprot munkatársai, Körtvélyesi Tamás egyetemi docens és Németh Veronika egyetemi tanársegéd a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0035 pályázat keretében szervezték meg a Kémikus Tudáspresszót 2014. május 26. és 30. között az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A programsorozat célja a kémia megkedveltetése és ennek a tudományágnak a népszerűsítése a középiskolások körében. Az SZTE Médiacentrum a 2014. május 29-i alkalomra látogatott el, amikor a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákjai vendégeskedtek az egyetemen.
Németh Veronika és Körtvélyesi Tamás a rendezvény elején köszöntötte a diákokat, és néhány szóval bemutatta a középiskolásoknak az egyetemisták életét. Meséltek a kémia területén végzett hallgatói munkáról, mint ahogy arról is, hogy különböző tudományterületekhez lehet csatlakozni, illetve arról, miszerint tanulmányi és kutatói eredményeik alapján a tehetséges fiatalok különböző ösztöndíjakban részesülhetnek az egyetemen.
A rendezvény során két egyetemi hallgató előadásán vehettek részt a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákjai. Az elsőt Szabó Mária harmadéves PhD-hallgató tartotta, akinek előadása többnyire a nanotechnológia történeti bemutatásáról és hétköznapi felhasználásáról szólt. – A hajszálnál százezerszer kisebb anyagokkal foglalkozunk – ismertette egy egyszerű példával a méreteket Szabó Mária. A diákok megtudhatták, hogy a nanotechnológia 1959-ben kezdődött Richard Feynman híres előadásával, ahol azt a kijelentést tette, hogy aki képes lesz egy gombostű fejénél is kisebb elektromotort létrehozni, és egy tű hegyére ráírni Brit Enciklopédiát, azt hatalmas pénzjutalomban részesíti. 1960-ban elkészült az elektromotor, és 1985-ben sikeresen olvasták fel az enciklopédia részletét egy tű hegyéről. A technológia megszületéséhez és a fejlesztéséhez szükség volt a mikroszkóp feltalálására, ami már a nanotechnológiát megelőzve, a 16. században megtörtént. Maga a nanotechnológia és annak felhasználása a legkülönbözőbb területeken megmutatkozik, de igazán a természetben rejlik ennek eredete. – Látott már mindenki eső után fűszálat? – kérdezte mosolyogva Szabó Mária. A fűszál vízlepergető tulajdonságát lemásolva hozták létre a különböző hidrofób falfestékeket is, amelyek kedvező tulajdonságai következtében könnyen lehet takarítani a falakat. Ugyanakkor a sport terén is jelen vannak ezek a fejlesztések. Példaként a teniszütők rostjaiba is ezüst nanoszálakat építenek be, melyeknek köszönhetően nem szakadnak el könnyen az ütő rostjai.
A másik előadást Deák Ágota elsőéves PhD-hallgató tartotta, aki a nanotechnológia tudományos oldalát részletezte. – A nanoméret 10-9-en nagyságú – adta meg a pontos adatot. Különböző, mikroszkóp segítségével rögzített képek ábrázolták a baktériumok elpusztulását egy óra elteltével egy a kutatók által ezüstrészecskékkel kezelt anyag felületén, valamint egy nem kezelt felületen, ahol a baktériumok tovább éltek még 2 óra eltelte után is. Beszélt még a nanorészecskék előállításának több módjáról. Ilyen módszer volt például az agyagásvány tulajdonságainak kihasználása, mely vízzel való érintkezés során megduzzad, így a fennmaradt rések közé be tudnak épülni a palládiumok, alkillal bevont nanorészecskék, ezzel is meggátolva az egymáshoz való tapadást. A technológia által különböző antibakteriális textileket lehet létrehozni, melyeket nemcsak a sportban, a hétköznapokban, hanem a hadászatban is alkalmaznak, így megkönnyítve a katonák higiéniás körülményeit a háborús övezetekben.
Az előadás végén a diákok útja a laboratóriumba vezetett, ahol megismerkedhettek az egyetemen található érdekes és izgalmas technikai eszközökkel.


Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • december 13.
    10:00 - 11:00
    Az SZTE TTIK BIológia Intézet előadása a laikus érdeklődők számára is érdekes új információkkal szolgálhat Ötziről, az 5300 éves gleccsermúmiáról.
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.