SZTE Info

Az Avantgroundról beszélgettek a Grand Caféban

A 85. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódva 2014. június 17-én a Tiszatáj folyóirat Avantground számát mutatta be Orcsik Roland moderálása mellett Mikola Gyöngyi, Müllner András, Kabai Lóránt és Perovics Zoltán az avantgárd és underground elemzésével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A beszélgetés kezdete magáról az avantgárdról és annak aktualitásáról szólt. Elsőként Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és kritikus véleménye hangzott el. – A miskolci könyvhéten odajött hozzám egy nő, és azt kérdezte: lehetne ez az ünnep egy keresztény ünnep? – mesélte el egy friss élményét. A Hetedik című filmben is talált bizonyos részleteket, melyek erre az avantgárd irányzatra utalnak. Ezek mellett úgy tartja, aki ma progresszív, az konzervatív is. – Azt hiszem megválaszoltam az avantgárd aktualitását – fejezte be gondolatait. Müllner András, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense elmondta, hogy van egy könyvsorozat, melynek Avantgárd a címe, és szerinte ez bizonyítja is, hogy az avantgárd létező dolog. Mikola Gyöngyi szabadúszó irodalmárként főként a vajdasági avantgárddal foglalkozik. Ma úgy érzi, újra átéli egyetemi korszakát. Azzal a különbséggel, hogy akkor folyamatosan táguló szabadságérzethez jutott a rendszerváltást követően, ma pedig ez az érzet egyre szűkül. Egyetemista éveiben alig hallott az avantgárdról, elvágyott a nyilvánosságtól. Így például magáról Erdély Miklósról sem hallott semmit. Ebből adódóan ma dolgozza fel az akkor kapott töredékeket erről az irányvonalról. Az aktualitásával kapcsolatban megemlítette, hogy bizonyos mértékig a mai napig sem értjük. Ő maga is csak találkozott a vajdasági irodalom által az avantgárddal, de akkor ő sem értette még. Ezért is olyan ambivalens, hiszen az akkori korszak értelmezései épülnek be a mai nyelvbe.

A beszélgetés folytatásában az avantgárd autentikus bennfentességéről, illetve annak valódi meglétéről cseréltek eszmét a résztvevők. – Egyszer azt mondták nekem, hogy az avantgárd kizárólag a képzőművészetekben hozott létre maradandót, az irodalomban nem – vázolta Kabai Lóránt –, és ez a mondat engem mélyen felháborított. Müllner András véleménye szerint ez nem igaz, majd a fiataloknak kell megírni az adott korszakokhoz a tanulmányaikat, melyekből össze lehet állítani egy valódi képet. A tanulmányok által pedig Erdély Miklósnak is lehet majd igazi életműve például. Mikola Gyöngyi hozzáűzte, az embereket közel kellene vinni a művészethez, mert nem igaz, hogy csak az értheti meg igazán az avantgárd művészeket is, aki kortársuk. Ő maga is felhozott egy példát, mely során egyik barátja jegyezte meg az egyik színházi előadáson „Látod azt a díszletet? Bárhol megállná a helyét.”Ezzel a kijelentéssel pedig rájött, hogy mit kell néznie, és ezáltal értékelnie. Perovics Zoltán, a Metanoia Artopédia alapító rendezője szintén osztotta a véleményüket, miszerint az érintettség az adott alkotóval nem lényeges, hiszen Bende Balázs szövegei is hatnak az olvasóra anélkül, hogy bárki ismerte volna.

Magyarország kulturális szokásai eltérnek a nyugati országok kulturális szokásaitól. Mikola Gyöngyi szerint ennek oka, hogy a Kádár-korszak idején elnyomták a művészeteket. Ennek következménye például, hogy az avantgárd vegyül az undergrounddal, mivel „föld alá kényszerítették” ezeket a művészeteket. Másfelől az underground jelentések közé tartozik egyfajta alá szállás. Alá szállni az emlékekbe és alá szállni a halálba – mesélte Mikola Gyöngyi. Elmondta még azt is, hogy a nyugati kultúra közepében érzi magát, amikor a Perovics Zoltán előadásait nézi.

Ezután a nézők soraiból merült fel egy kérés, hogy foglalják össze a jelenlévő vendégek, hogy mi szerintük pontosan az avantgárd, illetve milyen határokon belül mozog ez a fogalom, ha vannak határok. Perovics Zoltán avantgárdnak nevezte azt a mozzanatot, mely önmagát mindig újraszüli, és eközben felszabadít. – Nem az általános értékeket tartja szem előtt, hanem annál sokkal fontosabb az önkifejezés. Amikor elfogadsz egy formát, ami még mindig nem elfogadott, ezáltal folyamatosan megkérdőjelezve önmagát – folytatta tovább. Müllner András szerint a kamaszkor a legjobb emberi szakasz az avantgárd megvalósulásához. Mikola Gyöngyi a black metál példahozása kapcsán végül megjegyezte, nem lehet mindenre azt mondani, hogy avantgárd, csak azért, mert más, mint a megszokott. Ezeknek az áramlatoknak is a kultúra határmezsgyéjén kell mozogniuk.

Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    14:00 - 15:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja