Világszínvonalú orvosi beavatkozás a szegedi egyetem klinikáján

A műtétet Rovó László fül-orr-gégész és audiológus professzor végezte el, aki a világon elsőként alkalmazott egy olyan új műtéti technológiát, amelynél a gyógyulás ideje és a kockázatok minimálisra csökkentek. A most beültetett implantátumot egy ausztrál cég fejlesztette ki és gyártja, és a legmodernebb, csupán néhány hete forgalomba kerülő verzióból Európa vezető klinikái kaptak – köztük a szegedi is.

Úttörő jelentőségű a szegedi műtét

Ötven percig tartott az a beavatkozás, amelynek köszönhetően egy másfél éves keceli kisfiú hallani fog. A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján elvégzett világszínvonalú műtét jelentőségét az is bizonyítja, hogy az egyébként a szegedi egyetemen végzett, egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor is jelen volt az eseményen, és részt vett a műtétet követő sajtótájékoztatón. Hazánkban most először végeztek olyan beavatkozást, melynek során egy ülésben, azaz egy műtét alatt ültettek be cochleáris implantátumot. Az eljárás lényege, hogy az implantátumot beültetik a fejbőr alá, és az ahhoz kapcsolódó elektródát bevezetik a középfülbe. A rendszerhez kapcsolódik egy külső egység. A mikrofon fogja az ingereket, amelyeket a processzor elektromos jelekké alakít, majd a tekercsen keresztül kommunikál a beültetett implantátummal. Az implantátum végén levő elektródát elektromos jelekkel meghajtja, és az elektromos kisülések a kapcsolódó ideghez elérve hallást generálnak, így létre jön a halló inger.

A műtétet végző Rovó László tanszékvezető egyetemi tanár elmondta: az implantátum azért jó, mert speciálisan arra fejlesztették ki, hogy csecsemőkorú gyermekeknél a beavatkozást gyorsan el tudják végezni az orvosok. – Az implantátum méretét olyan mértékben csökkentették, hogy a műtéti metszési igénye a harmada a korábbi műtéti technológiáknak – fejtette ki a professzor. A most műtött kisfiú siket, a beavatkozást mindkét oldalon elvégezték. – A hallópálya, hallókéreg fejlesztése szimultán történik a kisfiú esetében, ez pedig lehetővé teszi számára, hogy hallásban néhány éven belül utolérje a társait, és ugyanolyan iskolába tudjon járni, mint a halló gyermekek.

A gyermek már most is hall

A professzor rámutatott arra: a normál hallás relatív fogalom, mindig az adott korosztály normál hallását kell alatta érteni. A most műtött kisfiú hallása a műtétnek az újszülött normál hallás szintjén van, de ez nem jelenti azt, hogy annyi időre van szüksége a hallása kifejlődéséhez, mint egy csecsemőnek. Hamarosan utol fogja érni a korosztályát. Egyéntől függő, hogyan fog hallani, milyen lesz a hallásfejlődési folyamata, hiszen az egészséges babáknál is az idegrendszer hosszú érési folyamata során alakul ki a normál szintű hallás. Rovó László beszámolt arról is: a készülék működését a műtét alatt ellenőrizték, a gyermek már most is hall. Az implantátumot azonban csak néhány hét múlva fogják beüzemelni, amikor a körülötte lévő szövet teljesen meggyógyul, ezt tanácsos megvárni. Bár az implantátumot csak húsz év múlva kell kicserélni, a gyermeknek több alkalommal vissza kell jönni a klinikára, mert – ahogyan a professzor arra rámutatott – az emberi agy nem teljesen képezhető le. Éppen ezért hallásmester végzi majd a készülék optimalizálását és algoritmusának beállítását, amit néhány havonta végeznek el, és fél, egy órát vesz majd igénybe. Ezt később a szülők otthon is meg tudják oldani a beépített automatikának köszönhetően. Az Ausztráliában kifejlesztett berendezés teljesen biztonságos, a meghibásodási arány egy ezrelék.

Nemzeti érdek a korai implantáció

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy a korai hallásszűrés rendkívül fontos. Ehhez azonban megfelelő műszerek kellenek. Ennek érdekében pályázati úton minden újszülöttosztályra olyan műszert helyeznek el, amivel rövid idő alatt, az újszülöttek nyugalmát a legcsekélyebb módon megzavarva, objektíven lehet mérni a halláskárosodást. Törvény rendelkezik majd arról, hogy ezeket a vizsgálatokat az újszülötteknél elvégezzék. Az államtitkár a beavatkozást bravúrosnak nevezte, és elmondta: ezt a műtétet az OEP száz százalékban finanszírozza. Nemzeti érdek ugyanis, hogy a siket vagy halláskárosodott gyermekeknél a megfelelő időben – legkésőbb 1-2 éves kor környékén – megtörténhessen a korai implantáció. Azok a siket vagy nagyfokú, súlyos halláskárosodással született gyerekek, akik korai életkorban kapnak cochleáris implantátumot, valóban elsajátíthatják a hallás és a beszéd képességét, aminek köszönhetően például a többségi, halló általános iskolában végezhetik tanulmányaikat. Magyarországon évente összesen 2-300 ilyen jellegű műtétet végezhetnek majd el a szakemberek, a szegedi klinikán évente 60-70-et – hangzott el.

A szegedi klinikán eddig is sokat tettek azért, hogy ez a műtéti eljárás megvalósuljon. Rovó László professzor, tanszékvezető egyetemi tanár a világon elsőként ő alkalmazott egy új műtéti technológiát az úgynevezett CochlearBaha (boneanchoredhearingaid – csontba ágyazott hallókészülék) műtét során, aminek eredményeképpen a szövődménynek kockázatai és a gyógyulás ideje a minimálisra csökkentek. Napjainkra ez az új technológia lett a nemzetközi gyakorlat. 2014. március 14-én Áder János köztársasági elnök példaértékű szakmai munkája és innovatív kutató tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Rovó Lászlónak.

Nyemcsok Éva Eső

Fotók: Gémes Sándor