A Délvidék múltjáról és jövőjéről tanácskoztak Szegeden

Immár második alkalommal rendezték meg Szegeden a magyar és szerb kapcsolatok építését célzó történettudományi és művelődéstörténeti konferenciát, melynek a „Fejezetek a Délvidék múltjából” címet adták. Az esemény kapcsán Zakar Péter, a szervező Délvidék Kutató Központ kuratóriumának tagja elmondta, hogy idén kibővítették a konferencia tematikáját a 18. század történelmével is, mert ezzel is segíteni akarták, hogy jobban megértsék egymást az egy vidéken élők. Ezt követően Zakar Péter és Forró Lajos a Délvidék Kutató Központ kuratóriumát képviselve átadták a Délvidék Kutatásáért Emlékérmet. A két díjazott helytörténet kutató, Teleki Júlia és Mojzes Antal köszönőbeszédében egyaránt kitért az 1944-/45-ös magyarellenes eseményekre, melyek során ártatlan emberek veszítették el otthonaikat vagy akár életüket. Mindketten fontosnak tartották, hogy hasonló eseményekről meg kell emlékezni, és nem szabad elfelejteni. – Nem lehet megbocsátani valakinek, ha ő nem kért bocsánatot – mondta a múlt eseményei kapcsán Teleki Júlia.

A konferencia nyitásaként beszédet mondott Csallóközi Zoltán, a rendezvény fővédnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke is. Kiemelte, hogy minden generáció igyekszik megismerni elődjének történelmét, és tudását tovább örökíteni. – Az elmúlt évezred áldozatai legyenek példaértékűek – mondta a kabinetfőnök, hozzátéve: az ellenség csak addig ellenség, amíg fegyver van a kezében. Utána már ugyanolyan ember, mint mi, és ugyanúgy áldozattá válhat. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitóbeszédében kitért arra, hogy sok magyar család emlékezetében található tragédia. – Emiatt van szükség a történelmet tényszerűen feltáró írásokra – tette hozzá az akadémikus, remélve, hogy a konferenciát a jövőben is évről évre megtartják majd.

A nap folyamán több mint harminc különböző előadás hangzott el neves szakemberek tolmácsolásában, négy szekcióra bontva. A témák a Délvidék politikai és gazdaságtörténetétől kezdve a térség kulturális múltján át a szerb és a magyar nép kapcsolatának újfajta megközelítéséig terjedtek. A tudományos ülés népszerűségét jelzi, hogy igen nagyszámú érdeklődő tisztelte meg jelenlétével az előadásokat.

SZTEinfo