SZTE Info

fuveszkert_kiemelt

Átadták az SZTE Füvészkert megújult üvegházát

Uniós pályázat keretében újították fel az SZTE Füvészkert meleg égövi növénygyűjteményének üvegházát. A két részre osztott üvegházban egy fűthető vizű tavat is kialakítottak, valamint korszerűsítették a botanikus kert teljes fűtésrendszerét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

fuveszkert uveghazA projekt 2014. január 31-i záró rendezvényén Mihalik Erzsébet projektmenedzser, az SZTE Füvészkert korábbi igazgatója ismertette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a 2007–2013 közötti időszakra meghirdetett Környezet- és Energia Operatív Program keretében a „Gyűjteményes kertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása” pályázaton az SZTE Füvészkert három projektet is elnyert. A Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Természetvédelmi Osztályának támogatásával három ütemben újultak meg az üvegházak. A fagyérzékeny növények gyűjteményének üvegháza és a szaporítóház után a KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013 azonosítószámú projekt támogatásával befejeződött a meleg égövi növények üvegházának rekonstrukciója is. Az üvegház felújítása mellett a gazdaságos üzemeltetés érdekében a botanikus kert teljes fűtésrendszerét is korszerűsítették. Az elavult fűtésrendszer helyett az energiával való takarékoskodás jegyében egy új hőközpontot alakítottak ki, melyben három új kondenzációs kazán dinamikusan biztosítja a megfelelő hőmérsékletet a kert egész területén. Vészfűtés esetén a helyiség földszintjén található vegyes tüzelésű kazánok gondoskodnak az üvegházak megfelelő fűtéséről. Az operatív program mellékhozadékának nevezte Mihalik Erzsébet a 2006 és 2012 között időszakban megvalósult újításokat. Ebben az időszakban az oktatási tárca pénzt különített el a füvészkertek üzemeltetésére, ennek révén új csatornarendszert, garázst, mosdót alakítottak ki, felújították a meglévő eszközparkot, és madárbemutatókat is tartottak az SZTE Füvészkertben.

 

Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese az egyetem vezetése nevében köszönetet mondott a füvészkert korábbi és jelenlegi igazgatójának, illetve összes dolgozójának a kitartó és áldozatos munkáért. Kiemelte, hogy a füvészkert működtetésével kapcsolatos munka nehézségeit kizárólag az itt dolgozók tudják és érzik, mivel az ide érkező látogatók a gyönyörű növényeket, kerteket és üvegházakat látják, de az ezek mögött lévő erőfeszítéseket nem. Ezért köszönet és hála illeti a kert minden dolgozóját, azokat, akik felvállalták a beruházással kapcsolatos rengeteg nehézséget és mindazokat, akik bármilyen módon segítették az itt zajló munkát.

 

A rendezvényen Kósa Géza, a Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetségének elnöke is gratulált az új üvegházhoz, és ismertette a füvészkertek fontosságát a 21. században. – A kert soha sincs kész hangzott el beszédében, ezzel utalva arra, hogy a botanikus kertekben nemcsak az állandóan virágzó, termő növényekkel kell foglalkozni, hanem a háttérben meghúzódó sok más teendővel is. Napjainkban a gyűjteményes kertek feladat nemcsak az egyes fajok gyűjtése és gondozása, hanem a biodiverzitás, biológiai sokféleség megőrzése és környező világunk fontosságának megértetése az állampolgárokkal. A füvészkertek fontossága felértékelődik a 21. században, mivel számos olyan fajt őriznek és gondoznak, melyek természetes élőhelyükön már nem léteznek, így kulcsfontosságúvá válik a botanikus kertek, így az SZTE Füvészkert génmegőrzési munkája is – tudtuk meg előadásából.

 

Fuveszkert_galeria
Átadták az SZTE Füvészkert megújult üvegházát - GALÉRIA

 

A régi, korszerűtlen üvegház helyén a sok munka és a közel 250 millió forintos befektetés eredményeként most egy két részre osztott, több mint 500 négyzetméteres új üvegház áll, melynek egyik felében a melegebb, nagy páratartalmat igénylő növények kaptak helyet, mint például a dél-afrikai papagájvirág, az Európában dísznövényként ismert csavarpálma, a kakaó növény és a banánfa. Az új üvegház hátsó részében még láthatóak a régi üvegház tartóelemei, mivel ezeket annyira benőtték a növények, hogy nem lehetett biztonságosan eltávolítani. Az üvegház ezen részében 22-24 Celsius-fok közötti hőmérsékletet és 90 százalékos páratartalmat biztosítanak a növények fejlődéséhez – árulta el Veprikné Németh Anikó, a füvészkert igazgatója. Az üvegházban egy fűthető vizű beton tavat is kialakítottak, melyben új vízinövények elhelyezését tervezik, valamint a tó körüli ágyásokat folyamatosan töltik fel, és helyezik el a növényeket. A helyiségben galériát is kialakítottak, mely nem sak a növények tárolására szolgál, de gyönyörű látványt is nyújt a teljes üvegházra. A ház másik felében a hűvösebb, száraz környezetet igénylő, sivatagos vidékhez alkalmazkodott növények, különböző kaktuszfélék kaptak helyet. A gyűjteményben a furcsa nevű fűfafélék családjába tartozó levélszukkulens számos faja mellett a széles körben elterjedt pozsgafa vagy majomfa és a Dél-Afrika keleti részén honos „dögvirág” is megtalálható. Az új, korszerű üvegház a tavaszi szezonkezdésre teljesen készen áll majd, hogy fogadja a látogatókat, akik a füvészkert 17 hektáros területén található mintegy 5000 növényfajt is megtekinthetik.

 

Gajzer Erzsébet

fotók: hdpicture.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.