Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Ünnepélyes keretek között tették le 2014. február 6-án az ELI lézeres kutatóközpont alapkövét Szegeden. Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a jeles esemény előtt ellátogatott a Szegedi Tudományegyetem új klinikájára. A kormányfő beszédében méltatta az SZTE eredményeit.
A Szegedi Tudományegyetem új klinikáján, az úgynevezett magkórházban tett látogatást 2014. február 6-án délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfőt Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora fogadta.
Miniszterelnöki látogatás az újklinikán
Az SZTE rektora röviden tájékoztatta a miniszterelnököt a szegedi egyetem és az egészségügy helyzetéről.
A nemrégiben elkészült egészségügyi beruházást, a szegedi klinikakertbeli új épületet megtekintette Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter is.
A szegediek által 30 éve új klinikának nevezett épület egyik oldalán a sürgősségi betegellátót, a másikon a modern, 265 ágyas tömböt húzták fel. Így összességében közel 700 ágyas magkórház keletkezik. A vendégek a 265 ágyas tömbben tettek sétát, megtekintettek két műtőblokkot.
„Ez úgy néz ki, mint egy osztrák kórház” – szólt elismeréssel a miniszterelnök a modern berendezések láttán. Sőt! – tették hozzá a szegedi klinika orvosai – a jelen legmodernebb műszerei szolgáljak majd itt a pácienseket.
„Óriási lehetőségek kapujában”
A Szegeden megtartott ünnepélyes alapkőletételen mások mellett rész vett Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Botka László, Szeged polgármestere, Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, B. Nagy László kormánymegbízott, Wolfgang Sander, az ELI-DC igazgatója és Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az ELI hatalmas beruházás, amely hosszas nemzetközi előkészítést követően két fázisban valósul meg. A most induló technológiai beruházási szakaszban nagyon sok magyar és külföldi egyetem, kutatóintézet, kutató és állami szerv vettek részt. – Az Európai Unió Strukturális Alap résztámogatásával, a magyar kormány 15 százalékos önerejével több száz szakember, több tucat országos és helyi szakember hathatós együttműködésével jutottunk el a mai napig, amikor is leteszik a kutatóhely alapkövét – mondta az ügyvezető. – Az épületet a következő percekben fogjuk megalapozni, a következő években pedig felépíteni. Olyan világszínvonalú lézerberendezéseket fogunk alkalmazni, amelyeket már 2017-től a nemzetközi kutatási programokban fognak részt venni.
Óriási lehetőség kapujában áll a város, a régió az ELI építésének megkezdésével, hiszen mint a nagy kutatási beruházások általában, az ELI-ALPS is a kutatásra, elsősorban a helyi és a regionális gazdaságra gyakorol majd közvetett és közvetlen hatásokat – mondta az ügyvezető. Az ELI a térség kiemelt gazdasági szereplőjévé válhat, számításaik szerint 400 alkalmazott dolgozik majd a kutatóközpontban, és a beruházásnak köszönhetően 4000-5000 új munkahely létesül majd Szegeden és Szeged környékén. Lehrner Lóránt hozzátette: bátran kijelenthető, hogy néhány esztendő múlva Szeged a tudósainak, tudományos életének, a városnak, az egyetemnek, valamint a hamarosan felépülő ELI-nek köszönhetően végérvényesen felkerül az innováció világtérképére.
A beruházást két fázisban valósítják meg, az első fázis, az úgynevezett programozási időszak 2007-től 2013-ig tart, ezt követi a 2014–2020 közötti időszak. Magyarországon az ELI projektet a kormány az Új Széchenyi-terv keretéből támogatja. Az Új Széchenyi-terv nemzeti programjai ugyanis olyan nagy projekteket foglalnak magukba, amelyek számottevő közösségi hasznot hoznak.
„Szeged komoly jövő előtt áll”
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében először gratulált Botka László polgármesternek az elmúlt években a politikai nehézségek ellenére elért eredményekért, és megköszönte B. Nagy László kormánymegbízott érzékeny, tapintatos munkáját, amelynek révén sikerült a Szegeden élő polgárok javát szolgálnia. Elmondta: a kormány mintegy 25 milliárd forintnyi adósságot vállalt át Szeged városától, ami nagy dolog, és az elmúlt hat és fél év alapján fejlesztési támogatás formájában Szegedre érkezett, illetve érkezik 293,4 milliárd forint, amelynek nagy részét a kormány már kifizette. Orbán Viktor szerint az uniós csatlakozás szép távlatokat nyitott meg egy-egy városnak, és arról is szólt, hogy Szegeden egészségügyi beruházás is megvalósul, az SZTE új klinikai központját is hamarosan átadják.
– Szeged szép fejlődésen mehetett keresztül és még komoly jövő előtt is áll. A mikor ide készültem önökhöz, és Szabó Gábor rektor úrral szót válthattam, akkor felidéztük, hogy ennek a programnak a meghirdetésekor micsoda csaták zajlottak a tekintetben, hogy értelmes dolog-e egy ilyen nagy beruházás. Felidéztük, hogy akkor hogy nézett ki az ellenzők és a támogatók aránya, és arra jutottunk, hogy idevág az a román munkásmozgalomból származó bölcsesség, amikor a román veterán partizánok beszélgetnek, és csak annyit tudnak mondani: ’kevesen voltunk, sokan maradtunk’. Nem szégyen belátni, hogy a beruházás ellenzőiből indokoltan lehet jó lelkiismerettel a beruházás támogatójává válni. A miniszterelnök rámutatott arra is: a beruházás helyszíne szimbolikus. – Itt Szegeden a 20. század maradványára, egy volt szovjet laktanya helyére épül fel egy 21. századi, modern kutatóközpont. Úgy is mondhatom, hogy azon a helyen, ahol korábban Magyarország megszállásának és elnyomásának egyik bázisa volt, most hamarosan hazánk szellemi fejlődésének és felemelkedésének erődítménye állhat majd.
„Mire jó ez, hogyan hat?”
A magyar közreműködéssel megvalósuló lézerközpont lesz a világ első olyan szerkezete, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását az eddigi legnagyobb intenzitással lehet vizsgálni – tette hozzá Orbán Viktor. Annak idején feltette azt a – magafajta döntéshozó esetében indokoltnak tűnő – kérdést, hogy mire jó ez, hogyan hat. – Erre azt a választ kaptam, hogy a berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatásokat tesz lehetővé, vagyis érthető módon szolgálni fogja az emberek javát. Egy jól működő országban az ilyen beruházások úgy valósulnak meg, hogy az egyik kormány elülteti, a másik megöntözi, a harmadik pedig learatja. Ez itt a középső szakasz, megöntözni jöttünk ezt a beruházás. Ez után következik a szárba szökés, és elérkezik az átadás pillanata is.
„Ennek a városnak van egy fantasztikus egyeteme”
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy ez a beruházás európai segítséggel létrejött, vissza nem térő alkalom a magyar tudomány számára. A magyar tudomány egyik büszkeségének alapkövét teszik ma le. – Szerintem ez nem véletlen. Nyilán szerepe van ebben annak, hogy ennek a városnak van egy fantasztikus egyeteme, amely, ha megnézzük a nemzetközi rangsorokat, akkor rendre a kiválók között szerepel, Magyarország tekintetében pedig sokszor elsőként. Kétségkívül nemzetközi rangot vívott ki magának. Egy ilyen hátterű egyetem nélkül ez a beruházás itt nem valósulhatott volna meg. Talán annak is van jelentősége, hogy mi, magyarok többször is bizonyítottuk már, hogy méltóak vagyunk ilyen jelentős tudományos intézményekre. Bizonyítottuk ezt a múltban tudományos eredményeink és találmányaink hosszú sorával, bizonyítottuk világszerte csodált magyar lángelmék és kevésbé híres, de épp oly fontos kutatók, tudósok, feltalálók sokaságával. Az egyetlen Magyarországon Nobel-díjat kapott Nobel-díjas városában talán nem szükséges hosszan érvelnem emellett – zárta beszédét Orbán Viktor.
Orbán Viktor miniszterelnöknek beszédének teljes szövege itt olvasható:
Mi került a kapszulába?
 |
| Képforrás: Orbán Viktor Facebook oldala |
Az időkapszulába került – többek között – a Szegedi Tudományegyetem címerével ékesített érme, a Délmagyarország napilap Universitas melléklettel gazdagított száma, továbbá: az ELI alapító okirata, alaprajza, látványterve. Az örök emlékezeté lett a királyi dekrétum, 3 pénzérme is. Az időkapszulát összeszerelését követően a miniszterelnök és az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője helyezte el a projekt megvalósítási helyszínén.
„Európa legjobb arca”
 |
| Képforrás: Orbán Viktor Facebook oldala |
Ez éppen ezért nem egy egyszerű esemény, és nem egy egyszerű épület, hanem egy eddig dokumentáltan példátlan dolognak a kezdete – fogalmazott a rektor. Három új tagországban egy európai lézeres nagyberuházás épül. A miniszterelnök beszédére reagálva Szabó Gábor elmondta: a lézer alkalmazása nagyon sokoldalú, mára a mindennapi életünk részévé vált. Ha hirtelen kikapcsolnánk minden lézert, akkor a vonalkód leolvasóktól kezdve a CD-lejátszón keresztül az összes optikai rendszerig minden megbénulna. A lézer körülvesz bennünket. Ennek a továbbépítése lehetséges, amennyiben az ELI-hez hasonló központok jönnek létre. Az ELI megépülése egy nagy európai összefogás eredménye, egy páneurópai projekt, amely két másik – prágai és bukaresti – pillérrel együtt bizonyos területeken a világszínvonalat kívánja megvalósítani.
 |
| Miniszterelnöki vizit az szegedi egyetemen, ELI-alapkőletétel - GALÉRIA |
A másik álom: az ELI körüli tudáspark
A rektor végül a miniszterelnökhöz szólt. – Egy nagy álmom felé már egy komoly lépést tettünk, de van egy másik nagy álmom is, hogy nem olyan nagyon sokára az ELI köré építendő tudásparkban is valamilyen alapkőletételre kerüljön sor, és ha lehetnének kívánságaim, ezt is szeretném megérni. És ebben nagyra értékelnénk miniszterelnök úr segítségét azon túlmenően, amit a mindenkori magyar kormányok az ELI-ért tettek.
Szabó Gábor kifejezte reményét, hogy a kicsit borongós időjárás egy nagyon napfényes szakasznak a kezdetét jelenti, és néhány év múlva itt valóban a világon egyedülálló kísérletek indulnak be és a világon egyedülálló tudományos eredmények születnek, amelyek majd az emberiség javát szolgálják.
Fény és anyag kölcsönhatásai
Az ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt első fázisa a GOP-1.1.1-12/B-2012-0001 európai uniós projekt keretében valósul meg. A lézeres kutatóközpont első fázisának megvalósítása 36,9 milliárd forint támogatási összeggel bír, ennek 85 százalékát az Európai Uniós Strukturális Alap biztosítja. Az ELI – Extreme Light Infrastructure – az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek egyike lesz. Általa magyar közreműködéssel jön létre a világ első olyan szerkezete, mellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. A csongrádi megyeszékhelyen működik majd az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásának legjelentősebb központja.
A lézeres kutatóközpontot a tervek szerint 2015 közepére épül fel. Addigra elkészül a lézertechnológia beépítésének egy része, és elindulhat a kutatómunka. A nemzetközi kutató- és tudóscsoport munkáját segíti, hogy a lézertechnológia fejlesztését 2018-ig folytatják, ami megalapozhatja a nemzetközi jelentőségű kutatási eredményeket.
SZTEinfo
fotók: SZTEinfo, Facebook
