SZTE Info

Multidiszciplináris szegedi csapat a gyulladásos és daganatos megbetegedések nyomában

A Környezeti tényezők és genetikai faktorok interakciójának vizsgálata immunmediált és daganatos betegségek kialakulásában című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0035 azonosítószámú pályázat projektzáró rendezvényét tartották 2014. december 16-án az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 2013. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban megvalósuló programra 754 021 826 forint európai uniós és állami támogatást nyert el a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja. A közös munka központi célja olyan problémák felvetése, kísérletek kidolgozása és elvégzése volt, melyek a gyulladásos és a daganatos megbetegedések okainak megismerését és ezen ismeretekre alapozva személyre szóló, célzott terápiás eljárások kidolgozását emelik a középpontba.


 

Projektzaro_2014._december_16
Multidiszciplináris szegedi csapat a gyulladásos és daganatos megbetegedések nyomában - GALÉRIA


Széles összefogás

 

– Rendkívül fontos és sikeres projektet zárunk, mely számos előnnyel bírt. Tudni kell, hogy a betegségek kialakulásában általában két fontos körülmény játszik szerepet. Ebből az első csoportot a magunkkal hozott genetikai faktorok alkotják (melyek lehetnek egyes betegségeket kiváltó genetikai tényezők vagy rizikófaktort növelő eltérések), a másodikat pedig azok a környezeti effektusok, amelyek az életünk folyamán érnek bennünket (beleértve akár a napsugárzás okozta ártalmakat, a dohányzást, az alkoholt), és a szervezeten belül elváltozásokat, gyulladásos, daganatos megbetegedéseket vagy számtalan más kórképet okozhatnak. Ezek a betegségek jelentik a legnagyobb kihívást a modern egészségügy számára. Ilyen komplex problémakörre csak egy erős, multidiszciplináris csapat tud válaszokat adni nagyon sok különböző módszertani elemet segítségül hívva. Szegeden ez valósult meg. Széles összefogással állt össze a konzorcium, melynek része volt az SZBK mint a legnagyobb hazai élettudományi centrum, illetve az SZTE mint kiválósági központ számos kara – vázolta Hegyi Péter professzor (SZTE Általános Orvostudományi Kar), a projekt szakmai vezetője. Az ÁOK-n kívül egyébként a Gyógyszerésztudományi, a Fogorvostudományi, a Természettudományi és Informatikai, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar egyes egységei is bekapcsolódhattak a pályázatba. Sok százan vettek részt a munkában: a betegágy mellett dolgozó klinikai orvosok és alapkutatást végző tudósok összefogása új terápiás irányvonalak kidolgozása, a betegek életminőségének javítása felé nyithat utat.

 


141216zaroprojectKemenyHegyi58A mátrixfolyamatok ereje

 

A professzor hozzátette, az orvostudományban természetesen két év alatt nem lehet csodákat tenni, ám a programban számos biztató eredmény született, mint ahogy az is fontos, hogy a munka nem előzmény nélküli, hiszen korábbi együttműködések, „előkísérletek” előzték meg. Abban bíznak, hogy újabb pályázatok támogatásával folytathatók a megkezdett kutatási tevékenységek, fenntartható a konzorcium egysége. – Több betegségtípus esetében jelentős előrehaladást mutattunk fel. A gasztroenterológiai altémában például a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulását vizsgáltuk, és számos gyógyszertámadáspontot azonosítottunk, melyek a későbbi terápiához vezethetnek, azaz újabb pályázatok révén már a gyógyszerfejlesztés vagy a klinikai kipróbálás is megvalósítható. Ugyanígy ígéretes eredményeket értek el a szegedi kutatók többek között a gyulladásos folyamatokban a szövetvédelem szempontjából, az immunológiai és biokémiai alapkutatásokban, emellett annak vizsgálatában, milyen szerepet játszik az immunrendszer a kórokozók és károsító anyagok által kiváltott megbetegedések kezelésében, vagy éppen a szájüregi gyulladásos folyamatok kutatásában. Ezek a mátrixfolyamatok azért rendkívül kedvezőek, mert gyönyörűen épülnek egymásba, és így akár egy évtized alatt el lehet érni, hogy megoldást találjunk egy korábban gyógyíthatatlan betegség kezelésére – magyarázta.

 


Tudományos fokozatok, nemzetközi partnerségek

 

Hegyi Péter – aki külön köszönetét fejezte ki a Sümegi Tünde vezette projektmenedzsmentnek – azt is kiemelte, a projekt nagymértékben segítette mind a graduális, mind a posztgraduális képzést. Számos szakdolgozat, TDK-dolgozat született a program támogatásával, sokan szerezték meg PhD vagy éppen MTA doktori fokozatukat, ezek egy része a pályázat nélkül nem jöhetett volna létre. Új nemzetközi kapcsolatok és együttműködések is születtek, melyekre európai pályázatok épülhetnek a jövőben. Kemény Lajos tudományos és innovációs rektorhelyettes – a projekt korábbi szakmai vezetője – kifejtette, az egyetem elkötelezett a megkezdett kutatások folytatása mellett. Az SZTE keresi a pályázati forrásokat, addig is a pályázat lezárultát követően 3 hónapra meghosszabbítja a hasznos kutatásokat végzők szerzők szerződését, egyúttal kérte a karokat, lehetőség szerint ők is nyújtsanak segítséget a továbbfoglalkoztatásban.

 

SZTEinfo

Fotó: Herner Donát

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.