Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A XX. század legnagyobb késő római kincséről, a pannoniai Seuso-kincsről tart előadást Visy Zsolt régészprofesszor 2014. április 9-én 17 órától a SZAB székházában.
A Magyarországra felerészben visszakerült pannóniai Seuso-kincs körüli homályos részleteket oszlatja el a lelet egyik legjobb ismerője, a szegedi Visy Zsolt. A Pécsi Tudományegyetem régész professzora a SZAB Tudósklub Egyesület fölkérésre számol be az előzményekről és a friss információkról 2014. április 9. napján (szerdán) 17 órakor. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában (Szeged, Somogyi utca 7.) tartott előadásának címe: A XX. század legnagyobb késő római kincse: a pannoniai Seuso-kincs.
„A Londoni Régészeti Társaság, a 300 éves Society of Antiquaries of London Visy Zsoltot, a szervezet egyetlen magyar tagját hívta meg, hogy előadás keretében foglalja össze a Seuso-kincs eredetével kapcsolatos információkat” – adta hírül a Múlt-Kor. Visy Zsolt nyilatkozta: „az előadást követő beszélgetés során a résztvevők annak a véleménynek adtak hangot, amely szerint a Seuso-kincs nagy valószínűséggel Magyarország területéről került ki. „Egyébként nem tizennégy tárgyról van szó, hanem valószínűleg 248-ról" - mutatott rá a régészprofesszor, aki - számba véve az összes forrást - arra a következtetésre jutott, hogy a kincshez további tárgyak tartoznak. A bizonyításra kitérve, Visy Zsolt elmondta, hogy a talajtani vizsgálatok "nagyon nagy hasonlóságot mutatnak", az egyik esetben pedig "gyakorlatilag azonos" a Polgárdi környékén talált földminta és az egyik tálról származó agyagminta anyagával…”
SZTEinfo
