Napokon belül elkezdődhet az ELI lézeres kutatóközpont építése

2014. április 2-án Budapesten aláírták az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kivitelezési szerződését. Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és a közbeszerzést elnyert STRABAG-Swietelsky konzorcium vezetői megállapodtak abban, hogy a napokban megkezdődnek az építési munkálatok Szegeden. A lézeres kutatóközpont első megvalósítási fázisa a GOP-1.1.1-12/B-2012-0001 európai uniós projekt keretében valósul meg, és mintegy 36,9 milliárd forint támogatási összeggel bír, melynek 85 százalékát Európai Unió Strukturális Alapja biztosítja. – Nagy örömünkre szolgál, hogy végre megkezdődhet a lézeres kutatóközpont építése. A nyertes konzorcium vezetői elkötelezettek a határidők betartását tekintve, így várhatóan még a napokban elkezdődik az építkezés Szegeden – fejtette ki a kontraktus aláírása kapcsán Lehrner Lóránt.

Mint arról az SZTE Médiacentrum korábban beszámolt, az ELI-ALPS alapkövét 2014. február 6-án rakták le Öthalomban, az egykori szovjet laktanya területén, az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontja közelében. A nagyszabású eseményen Orbán Viktor miniszterelnök, Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere, Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, B. Nagy László kormánymegbízott, Wolfgang Sander, az ELI-DC igazgatója, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztés miniszter és Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is részt vett.

2018-ig fejlesztik a lézertechnológiát

Az ELI lézeres kutatóközpont a tervek szerint 2015 végére épül fel. Eddigre már elkészül a lézertechnológia beépítésének egy része is, és 2016-tól indulhat a kutatói munka. A teljes beruházás befejezése 2017-re várható, illetve a nemzetközi kutató- és tudományos csoport munkáját segíti, hogy a lézertechnológia fejlesztése tovább folytatódik egészen 2018-ig, ezzel is megteremtve a lehetőséget a nemzetközi jelentőségű kutatási eredmények megalapozására. A 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban további 24,3 milliárd forintot szánnak a beruházás második fázására, a speciális kutatóberendezések teljes körű kialakítására.

Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egyébként egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.

Gazdaságélénkítő hatása lesz a science parknak

A lézeres kutatóközpont melletti mintegy 70 hektáron a kutatási eredményeket hasznosító nagy hozzáadott értéket előállító cégek számára alakítanak ki tudományos parkot. A 2016-ig a tervek szerint 400 új munkahelyet teremtő kutatóközpont mellé tervezett science vagy más néven tudáspark munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatása jelentősen túlnyúlik Szegeden is.

Az ELI-ALPS projekt tudományos és kutatási technológiai igazgatóját már tavaly ősszel megválasztották. Előbbi posztot Dimitris Charalambidis fizikus tölti be, aki már a kezdetektől fogva részt vett az ELI projektben. A szegedi intézet kutatási technológiai igazgatójává pedig Osvay Károlyt, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi docensét nevezték ki. A 2016 elejére felálló 150 fős tudományos személyzetben várhatóan fele-fele arányban képviseltetik magukat a hazai és külföldi szakemberek.

Az ELI-ALPS projektet nyomon követheti a Facebookon is: http://www.facebook.com/EliAlpsLezerkozpontSzeged

SZTEinfo