Bezár

Hírarchívum

Új Mindszenty-köteteket mutattak be az SZTE-n

Új Mindszenty-köteteket mutattak be az SZTE-n

2013. október 01.
5 perc

Somorjai Ádám és Zinner Tibor magyar, illetve angol nyelvű könyveiből Mindszenty József bíboros amerikai elnököknek és külügyminisztereknek írt leveleit ismerheti meg a nagyközönség.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Új, hiánypótló kötetet jelentek meg Mindszenty József egykori hercegprímás, esztergomi érsek életéről. Az 1956-os forradalom leverését követően az amerikai nagykövetségen töltött évek (1956-1971) alatt Mindszenty négy elnöknek, Eisenhowernek, Kennedynek, Johnsonnak és Nixonnak, valamint külügyminisztereiknek is rendszeresen írt leveleket. A közel százhúsz iratot tanulmányozta amerikai levéltárakban Somorjai Ádám pannonhalmi bencés, a Vatikáni Államtitkárság Levéltárának főmunkatársa, aki Zinner Tiborral, az ELTE jogtörténészével közös adta közre a dokumentumokat. Szeptember 30-án az SZTE Őszi Kulturális Fesztiválja keretében a Rektori Hivatal épületében mutatták be a magyar, illetve a közelmúltban napvilágot látott angol nyelvű, amerikai kiadást. Előbbi „Szeizmográf a Szabadság téren – Mindszenty bíboros levelezései az USA elnökeivel és külügyminisztereivel 1956-1971”, utóbbi pedig „Do not forget this small honest nation” címmel jelent meg.

 

Autentikusabbá válhat a Mindszenty-kép

mindszenty_konyvemutato– Ezek a kötetek árnyalják., autentikusabbá teszik a Mindszentyről alkotott képet, hiszen olyan dokumentumokat publikált Somorjai Ádám és Zinner Tibor, melyeket eddig nem ismerhetett a nagyközönség – mutatott rá bevezetőjében a házigazda Pál József irodalomtörténész-professzor, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

 

Zombori István történész, az est moderátora a magyar történelem, illetve a világ katolikus egyháza kiemelkedő személyiségének nevezte a hercegprímást, aki nem csak a vallásos emberek számára mutat példát. Az 1945 és 1950 közötti, valamint az 1956-os szerepét, kitartását, helytállását, illetve azt követő másfél évtizedet, amit a budapesti amerikai nagykövetségen eltöltött Mindszenty, Zombori István szerint mindenkinek ismernie kell. – Nemzeti tudatunknak, nemzeti lelkiismeretünknek alapvető feladata, hogy ezt az időszakot megnyugtató módon tisztázzuk, feltárjuk – jelentette ki.

 

Hozzátette, amíg a hercegprímás az amerikai nagykövetségen saját meghatározása szerint „félrabságban” élt, Amerikának négy elnöke is volt. Szerencsére az USA gyakorlata szerint a korábbi elnökökkel kapcsolatos iratok kutathatóak levéltárakban, így Somorjai Ádám pannonhalmi bencésnek az Egyesült Államokban lehetősége nyílt olyan leveleket tanulmányoznia, melyeknek a létezéséről igen, tartalmukról azonban nem tudhatott a nagyközönség, s mely levelek a vatikáni korlátozások miatt a Szentszék levéltáraiban még nem kutathatóak.

 

A könyvbemutatón Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök úgy fogalmazott, Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek életét végigtekintve az a döbbenetes, hogy püspöki szolgálatának több mint kétharmadát fogságban, börtönben vagy száműzetésben töltötte, mégis kiemelkedő egyéniség volt, kristálytiszta elveihez végig következetes maradt, hősies áldozatot vállalva élt. Úgy fogalmazott, leveleit olvasva nem is annyira a kort ismerhetjük meg, hanem Mindszenty személyét, s valóban „egy szentnek a jelleme rajzolódik ki az olvasó előtt” – utalt arra, hogy a katolikus egyházban megindult a hercegprímás boldoggá avatási eljárása.

 

Hitt benne, hogy az USA felszabadítja Magyarországot

A rendszerváltás előestéjén a törvénysértő perek feltárásával foglalkozó úgynevezett tényfeltáró kormánybizottság vezetőjeként Zinner Tibor jogtörténész Mindszenty József ügyével is találkozott. Mint elmondta, jól látható volt, hogy az 1990-es szabad választások előtt bizonyos ügyeket az államszocialista apparátus a jogszabályokat maximálisan betartva – például bürokratikus trükkökkel, diplomáciai csűrcsavarokkal – el akar húzni, így a hercegprímásét is. Nem volt cél, hogy rehabilitálják az esztergomi érseket, mint Nagy Imrét és társait, egy semmisségi határozattal elintézettnek vették mindazt, ami Mindszenty Józseffel történt.

 

Mindszenty_konyvbemutato
Új Mindszenty-köteteket mutattak be az SZTE-n - GALÉRIA


Somorjai Ádám történész, a Vatikáni Államtitkárság Levéltár főmunkatársa Mindszentynek az amerikai elnökhöz és külügyminiszterekhez írt közel 120 levéllel kapcsolatban elárulta, mindössze két elnöki és két miniszteri válasz érkezett a hercegprímásnak. Ennek egyik oka az lehet, hogy Amerika menekültként tekintett Mindszenty Józsefre, menedékjogot nem kapott, így némiképpen finomabban kezelték a vele való kapcsolattartást. A bíborosnak egyébiránt 19 országos és vidéki lapot fizettek elő az amerikai nagykövetségen, így őrizte meg naprakészségét, a rádiót csak akkor kapcsolta be, ha meg akarta előzni a lehallgatást, televíziót nem nézett. A levelekben – melyekben Nagy-Magyarország hercegprímásaként lép fel a szerző – egyébként egyebek mellett utalások találhatóak arra, hogy az USA nem tartja be külpolitikájában a wilsoni és a roosevelti ígéreteket, kéri, hogy a Szent Koronát ne adják ki a pesti rezsimnek, Kádár Jánost pedig gonosz árulóként írja le. – Az 1963-as enyhülésig Mindszenty hitt benne, hogy az amerikaiak felszabadítják Magyarországot, s megpróbált a saját eszközeivel tenni ezért. Ezt követően elszálltak ezek a reményei – hallottuk Somorjai Ádámtól, aki szerint a hercegprímást joggal tarthatjuk „nemzeti hősnek”.

 

A kutatás nem áll meg

A könyvbemutatón részt vett Tóth Tamás történész, a római Pápai Magyar Intézet rektora is. Ő arról szólt, hogy az országáért, a kereszténységért aggódó Mindszenty – amerikai felügyelet alatt – a Vatikánnal is élénk levelezést folytatott az USA nagykövetségéről, több mint 120, a papákhoz, illetve államtitkárságukhoz írt levelét ismeri már a kutatás. Feladatának tartotta, hogy tájékoztassa róla a Szentszéket, mi zajlik a kádári Magyarországon, zömmel politikai tárgyú írásaiban híreket közölt, véleményt, kritikát fogalmazott meg. Határozottan elítélte például az ekkor bevezetett abortuszt, s felhívta a figyelmet a szomorú statisztikára, hogy 15 év alatt több mint 3 millió terhességmegszakítást hajtottak végre. A rektor úgy összegzett: a Mindszenty-kutatásban még bőven akad feladat, hiszen a vatikáni levéltárakban még csak 1939-ig kutathatóak a dokumentumok, a szovjet anyagokról szinte semmit sem tudunk, illetve több, az érsekhez is kötődő hagyatékot még nem sikerült feltárni, ugyanakkor Somorjai Ádám és Zinner Tibor hiánypótló kötetei alapvető fontosságúak a mai kor számára.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek