Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Horváth Dezső, az SZTE TTIK egyetemi docense a kutatótársaival lehetőséget kapott, hogy részt vegyenek az ESA 56. parabolarepülési kampányában. Ennek az eseménynek a tapasztalatait mutatta be a Szabadegyetem – Szeged október 9-i előadásán.
Horváth Dezső, az SZTE TTIK egyetemi docense és kutatótársai az úgynevezett Maragoni instabilitás tanulmányozását tűzték ki célul. A különleges körülmény kísérletükben, hogy mindezt a súlytalanság állapotában akarták megvalósítani. Erre nyújt megfelelő lehetőséget a MASER-program, amelynek keretében egy rakéta segítségével a szuborbitális repülés során akár hat-hét percen keresztül is a súlytalanság állapotát lehet elérni. Ennek a megvalósítása azonban egy jelentős kísérletet előfeltételez, mégpedig a parabolarepülést. Itt ugyan csak húsz másodperc körüli időre tudják létrehozni a zérógravitációs környezetet, de jól szemléltethetőek a felmerülő problémák. Az előkísérletre a Novespace nyújtott lehetőséget a bordeaux-i repülőtéren, ahol egy Airbus A300 típusú repülőgép állt a kutatók rendelkezésére. Ezt a modellt 1973-ban gyártották, de üzemórája tekintetében még fiatalnak volt mondható. A gépet belülről teljesen átalakították, a közepéből az összes ülést kiszerelték, és annyi hely szabadult fel, hogy egy repülés alkalmával akár több kísérletező csoport is elfért egymás mellett – számolt be róla a Szabadegyetem – Szeged előadásán az SZTE oktatója.
A kutatócsoportnak tehát a célja elérése érdekében 2011 decemberében már meg kellett kezdenie az előkészületeket a 2012. májusi parabolarepüléshez. A folyamat hosszúsága is jelzi, hogy mennyi adminisztrációs és biztonsági feladat hárul az ilyen módon vizsgálódni vágyókra. Horváth Dezső egy „nappali” hasonlattal szemléltette a kísérlethez való megfelelő hozzáállást. Olyan elővigyázatossággal kell eljárni, mintha valakinek a nappalijában kellene végrehajtani a vegyszereket sem mellőző kísérletet, valamint az eredeti állapotába kell visszahelyezni a helyszínt. Tehát ezen elvárás tudatában rengeteg óvintézkedést kellett végrehajtani. Csak ismert márkákkal szabadott dolgozniuk, melyeknek minőségéről minden esetben külön meg is kellett győződniük. Gondoskodniuk kellett továbbá arról, hogy a feladatokat jól elosszák és betanulják, pontról pontra meg kellett mindent koreografálni, hiszen hibázásra nem volt lehetőség. Különös nehézséget okozott a hermetikusan elzárt, dupla falú doboz belsejében a kísérlethez szükséges cellák kicserélése – foglalta össze.
A parabolarepüléskor a repülő, mint ahogy a nevéből is hangzik, egy parabolát ír le, melynek a felső ívén érhető el a súlytalanság állapota. Egy-egy parabolánál a repülőgép az utasszállítóknál megszokott 17 fokos emelkedési meredekség helyett maximálisan 47 fokban emekedik. Hat ilyen parabolasorozatot hajtottak végre a pilóták egy alkalommal, három napon keresztül. Az első alkalom tesztjellegűnek számított, és csak víz volt a kísérletre kialakított doboz rendszerében. A másik két napon azonban az éles helyzetben is sikeresen végrehajtották a kísérletet. Horváth Dezső kiemelte, hogy az enyhe rosszullét megnehezítette a kutatók dolgát, de ettől eltekintve minden rendben lezajlott.
Ami a jövőt illeti, a már említett szuborbitális repülés következik. Itt azonban a nagy különbség, hogy a rakétában nem lehetnek emberek, valamint a hat alkalom helyett csak egyszer van lehetőség elvégezni a vizsgálatot. Ebből adódóan a biztonsági kihívásokon kívül 2014 teléig még mérnöki feladatok is várnak a kutatócsoportra.
Czakó Balázs
