SZTE Info

Fél évszázados az SZTE Semmelweis Kollégium

Ötven évvel ezelőtti megalapítása adott apropót az SZTE Semmelweis Kollégiumban rendezett ünnepi ülésnek. Október 29-én az intézmény régi és új diákjait is az eseményre várták.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Semmelweis_Koll.– Kollégiumunk 50 éves fennállásra tekint vissza, történetében az egyik meghatározó dátum 2000. január elseje, minek után a GYTK 204 ágyas kari kollégiumaként működik, ami azt jelenti, hogy elsődleges feladata a gyógyszerészhallgatók elhelyezésének biztosítása, továbbá a tanulmányaik sikeres folytatásához a feltételek megteremtése – mondta Násztorné Halász Mariann. A Semmelweis Kollégium igazgatójától megtudtuk: az intézmény igyekszik a közösségformálás színterévé is válni, a lehető legtöbb módon segíteni a hallgatók összetartását, együttműködését. Emellett feladatukként tűzték ki az oktatási és tudományos célok szolgálatát is. Ezt biztosítja a szakkollégium létrehozása.

 

Összetartja a közösséget

A kollégium szervesen integrálódott a kar oktatási, tudományos tevékenységébe: szállást biztosítanak az ide érkező vendégoktatóknak, kutatóknak, csereprogram keretében itt tanuló hallgatóknak. Az igazgatónő kiemelte, hogy a felsőoktatási rendszer átalakításával, a kreditrendszer bevezetésével, évfolyamok, csoportok megszűnésével minimális lett az oktatás közösségszervező funkciója. A kollégium mostanra olyan szervezőerő lett, amely biztosítja a hallgatók kohézióját, teret ad a közösségi értékeknek, biztosíthatja az egyetemisták szakmai fejlődését, fokozza tudományos érdeklődésüket. Násztorné Halász Mariann a jövőre vonatkozóan elmondta: a kar hosszú távú tervében szerepel a kollégium épületének felújítása. Oktatási helyiségeket, szemináriumi szobákat szeretnének kialakítani.

 

Az ünnepi ülésen Hohmann Judit, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja az fontosnak nevezte a kari kollégiumok fennmaradását, hiszen ezek fontos közösségformáló szerepet töltenek be. Az SZTE ÁOK Apáthy és Jancsó Kollégiumok igazgatója, Révész Gábor az értelmiségi szocializáció legfontosabb eszközeként mutatta be a felsőoktatási kollégiumokat, melyeknek minden korszakban igazodniuk kell a világ változásaihoz.

 

Pályázat régi és új lakóknak, egyetemi dolgozóknak

A kollégium megnyitásának ötvenedik évfordulójára pályázatot hirdetett a SZOTE Öregdiák Szövetség. A felhívásra szép számmal érkeztek pályaművek az ország minden tájáról jelenlegi hallgatóktól, egykori kollégistáktól és egyetemi dolgozóktól – tudtuk meg Végh Mihálytól, a szövetség elnökétől. A pályázaton első helyezett lett Stettler Mihály igazságügyi orvosszakértő és üzemorvos, míg a hallhatók közül Zöld Orsolya harmadéves gyógyszerészhallgató gyakornok munkáját értékelték a legjobbnak. Második lett Orosz Márta, a nyíregyházi megyei kórház higiénikus főorvosa, Bedéné Balogh Róza gyógyszerész, Filinger Zsófia Klára másodéves SZTE-s hallgató, illetve Bereczky Zsolt Botond, aki az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ápolás és betegellátás alapszakán tanul. Harmadik helyezést ért el Sárközi András negyedéves gyógyszerészhallgató.

 

Díjnyertes részletek

kollegistak_Részlet Stettler Mihály pályázatából: „Azon boldog fiatalok közé tartoztam, akik 50 évvel ezelőtt, 1963 őszén gólyaként beköltöztem a Semmelweis Kollégiumba. A frissen elkészült épület vidám színeivel már külsőleg is megragadta az ember tekintetét. Az épület akkor került átadásra, mi voltunk az első lakók.” .... „A szobák és emeletek kollektívája hamar összekovácsolódott. Ezt segítették a különböző sportrendezvények, illetve a táncos összejövetelek. Minden kollégium életéhez tartozó zenés-táncos összejövetelek a Semmelweis Kollégiumban – kezdő intézmény lévén – békésen zajlottak. (Nem volt jellemző a Jancsó-bulikon hagyományosan kialakult és elvárt orvos-jogász összecsapás.) A zenés közös rendezvényeknek fő előnye az volt, hogy az emeleten lakó leánykollégistákkal szorosabb kapcsolat alakulhatott ki – ez értendő szóbeli és somaticus értelemben is –. Ilyen rendezvények alkalmával a szigorú szeparáció szabályai nem érvényesültek, az életünket és erkölcsünket felügyelők is lazábban vették feladatukat.”

 

Részlet Zöld Orsolya írásából: „A szintfőzések – diákbizottságos pénzből nyerve megvalósulást – is a híres-nevezetes Szemi-koleszos életérzés szerves részei. Ennek keretében minden szint főzhet, amit a kedves lakók éppen előre megszavaztak. (Ebből is látszik, hogy nálunk működik a demokrácia!) Amellett, hogy általában finom alkotások szoktak születni (amikor pedig éppen nem, az nem kudarc, hanem szándékosan mutatott elrettentő példa: miért is ne főzz másnaposan); remek alkalmak ezek egymás jobb megismerésére is. A közös konyhai ügyködés során jobban összecsiszolódunk, és persze rengeteget beszélgetünk s nevetünk.” ....”Rendszeresen tartunk például moziesteket. Ez úgy működik, hogy a tervezett időpont előtt egy héttel kihirdetik az ötleteket, és mi szavazzuk meg, hogy melyiket szeretnénk megnézni. A filmet kivetítőn nézzük a Medicában, hozzá ingyen jár a popcorn – ha már mozi, legyen igazi! A fokozott nátriumbevitel miatt fellépő akut folyadékhiány se aggasszon senkit: 100 forintért kap rá orvosságot, vagyis egy liter kólát. Amúgy erre a programra – sőt, valójában az összes többire is – bárki, tehát külsősök is nyugodtan jöhetnek.” ... „Kompromisszumokkal jár a koleszos lét? Igen. Na de mi nem az életben? És egy alapos számvetés után látszik: megéri. Mert sokkal több jót ad ez az életforma, mint mondjuk egy albérlet – és itt messze nem csak a költségekre gondolok. Aki egyetemista, annak egyet biztosan nem kell magyarázni: olykor az ember bizony a haját tépné a túlméretezett tananyag és a nem mindig egészen igazságos számonkérések útvesztőjében. És mindezt lényegesen könnyebb elviselni, ha sorstársakkal él együtt az ember; akik segítik, vele sírnak, ha kell – és persze mindig tudnak mosolyt is csalni a megfáradt diákarcra…”

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *