SZTE Info

Zöld út az Erasmus+ programnak

Az Európai Parlament november 19-én jóváhagyta a jövő év januárjában induló új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot, az Erasmus+-t.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

November 19-én jóváhagyták az Erasmus+ programot, amely a képzettség és a foglalkoztathatóság javítását, az oktatási, képzési és az ifjúsági munka területén működő rendszerek korszerűsítését tűzte ki céljául. A 14,7 milliárd eurós költségvetés program révén több mint 4 millió pályázó juthat támogatáshoz külföldi tanulmányokhoz, képzéshez, munkavállaláshoz vagy önkéntes munkához. Az Erasmus+ támogatja továbbá a tanárokat és a szakoktatókat, a fiatal munkavállalókat, valamint az egyetemek, középiskolák, iskolák, vállalatok és nonprofit szervezetek partnerségi programjait is.

– Örömteli hír, hogy az Európai Parlament elfogadta az Erasmus+ programot, és büszke vagyok rá, hogy 40 százalékkal sikerült növelni a költségvetést a jelenleg futó programokhoz képest. Az EU ezzel bizonyította, hogy elkötelezetten támogatja az oktatás és képzés ügyét – jelentette ki Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos.

 

Az Erasmus+ számokban:

 

· 2 millió felsőoktatási hallgató tanulhat vagy vehet részt továbbképzésen külföldön, ebből 450 000 gyakornokként;

· 650 000 szakipari tanuló és gyakornok részesülhet oktatási, képzési vagy munkalehetőséget kínáló ösztöndíjban;

· 800 000 tanár, felsőoktatási oktató, szakoktató, oktatási szakember és fiatal munkavállaló taníthat, illetve oktathat külföldön;

· 200 000 mesterképzésben résztvevő hallgató részesülhet hitelgaranciában, hogy a teljes ciklust egy másik országban végezze el;

· több mint 500 000 fiatal vállalhat önkéntes munkát külföldön, vagy vehet részt ifjúsági csereprogramban;

· több mint 25 000 felsőoktatási hallgató kaphat ösztöndíjat közös mesterképzésben való részvételhez, melynek keretében tanulmányaikat legalább két külföldi felsőoktatási intézményben végzik;

· 125 000 iskola, szakiskola és szakmai továbbképző, illetve felső- és felnőttoktatási intézmény, ifjúsági szervezet és vállalkozás nyerhet támogatást összesen 25 000 „stratégiai partnerség” megalapításához, melyek a tapasztalatcserét és az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolatot szolgálják;

· 3 500 oktatási intézmény és vállalkozás juthat forrásokhoz több mint 300 „tudásfejlesztési szövetség” és „ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség” kialakításához, a foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítására;

· 600 sporttal kapcsolatos partnerség – például európai nonprofit esemény – részesülhet támogatásban.

 

A program hátteréről, jövőjéről és arról, hogy kik élvezhetik az Erasmus+ előnyeit, a következő linken lehet olvasni:

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.