Megvalósítási fázisba lépett az ELI projekt

Az ELI projekt I. megvalósítási fázisát nyitotta meg sajtótájékoztatóval egybekötött konferencián az ELI-HU Nonprofit Kft. november 6-án. A Tisza Hotelben tartott eseményen Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója a beruházási fázisról szólva kiemelte, hogy az ELI-ALPS nagyberuházás a jövőben az első és legnagyobb nagylézer-infrastruktúrát jelenti a közép-kelet európai régióban. Az ELI-vel kapcsolatos európai szintű elemzések szerint a nagyintenzitású lézerek iránti érdeklődés a világon mindenütt egyre növekszik, így az ELI kiemelt fontosságú Európa tudományos versenyképessége szempontjából. A beruházás tervezetten mintegy 400 munkahelyet teremt 2016-ig. – Számítunk arra is, hogy a lézeres kutatóközpont a nemzetközi tudományos élet egyik regionális központjává válhat, és ma már kijelenthetjük, hogy hozzájárul külföldi szakemberek vonzásához, és magyar kutatók hazatelepüléséhez, hiszen a kutatói főmérnökünk Franciaországból települt haza – hangsúlyozta Tölgyesi Viktória.

Brockhauser Sándor kutatási főmérnök kivételes lehetőségnek tekinti, hogy az ELI-ALPS-ban dolgozhat, hiszen még egyetemistaként azért választott külföldi kutatói pályát, hogy majd hazatérve tapasztalataival segítse az itthoni tudományos életet. Korábban a franciaországi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban dolgozott egy szinkrotronbeli mérőállomás vezetőjeként. A szegedi lézeres kutatóközpontban a feladata annak a mérnök csapatnak az összeállítása, amely felelős a tudományos műszerek beüzemeléséért, továbbfejlesztéséért és a mindenkori kutatási igények kiszolgálásáért.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón bejelentette: a közeljövőben a szegediek számára is kézzelfoghatóvá válik a beruházás, ugyanis hamarosan elkezdődik – Európában elsőként Szegeden alkalmazott technológiával – az építkezés, mely során a kutatói munka által megkövetelt 8 000 négyzetméteres optikai tisztateret alakítanak ki, rendkívül szigorú minőségbiztosítási feltételekkel (ISO 7, ISO 8). A kutató téren belül szabályozzák majd a hőmérsékletet, a relatív nedvességtartalmat, a környezethez viszonyított nyomást, a mechanikai rezgéseket, a zajszintet és a levegő szilárdanyag-tartalmát is. A szigorú szabályozásra csak egy példa az, hogy a lézersugarat előállító kamrákban a keletkező hőmennyiség 24 óra alatt nem változhat fél Celsius-foknál többet.

A konferencián bemutatkozott a tudományos menedzsment két új igazgatója is. Dimitris Charalambidis tudományos igazgató és Osvay Károly kutatási technológiai igazgató az ELI-ALPS európai és régiós kontextusba helyezett jelentőségéről és kihívásáról, valamint kutatási infrastruktúrájáról beszélt. Osvay Károly megemlítette azokat a projekteket is, melyek a kutatások anyagi hátterét alapozzák meg. Szólt többek között az „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra” című, TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 számú projektről is, melynek célja, hogy minél több, az ELI-ALPS-ban jártas szakember kerüljön ki az egyetemekről.

Az ELI lézeres kutatóközpont (ELI-ALPS) nagyprojekt megvalósítása 1. fázisához (P3 fázis - GOP-1.1.1.-12/B-2012-0001) és 2. fázisához (P4 fázis) kapcsolódó HF PW lézerrendszer, valamint SYLOS 1 lézerrendszer közbeszerzési eljárása októberben elindult, mintegy 7,5 milliárd forint becsült értékkel.

Az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt 1 fázis (GOP-1.1.1-12/B-2012-0001) nevű projekt sajtótájékoztatóval egybekötött nyitó konferenciáján az is elhangzott, hogy a nagyberuházás a jövőben az első és legnagyobb nagylézer infrastruktúrát jelenti a közép-kelet európai régióban. A lézeres kutatóközpont első megvalósítási fázisa 36,9 milliárd forint támogatási összeggel bír, melynek 85%-át az Európai Unió Strukturális Alapja biztosítja.

Az eseményen a Szent-Györgyi Albert Agóra munkatársainak köszönhetően online lézeres bemutatót is láthattak a konferencia résztvevői.

SZTEinfo