Ünnepélyes keretek között megkoszorúztak Klebelsberg Kuno emléktábláját az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karon. Ünnepi beszédet T. Molnár Gizella művelődéstörténész mondott.
Klebelsberg Kuno (1875. november 13. – 1932. október 12.) egykori kultúrminiszterre emlékeztek november 19-én az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárúti főépületében. A pedagógusképzés Szegedre helyezésének 85. évfordulója és Klebelsberg Kuno születésének 138. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kara és hallgatói önkormányzata megkoszorúzta a néhai miniszter emléktábláját, Fritz Mihály szobrászművész alkotását. Klebelsberg Kuno volt az, aki Szegeden egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Sem a klinikákat, sem az egyetem más területeit nem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül. Emellett támogatta a fiatal tudósok munkáit is, 1930-ban az ő kérésére érkezett a városba Szent-Györgyi Albert.
Klebelsberg Kuno hagyatéka mindmáig tetten érhető a Szegedi Tudományegyetem falai között, ezért a JGYPK épületében található emléktábláját minden évben megkoszorúzzák. Az egybegyűltek előtt Tőkéné Molnár Gizella, az Andragógia Szakcsoport tanszékvezető főiskolai tanára mondott beszédet. Elmondása szerint Klebelsberg Kuno tevékeny szerepet vállalt a szegedi értelmiség megerősítésében azzal, hogy az Alföld szellemi központjává emelte a várost. Emellett a kultúrminiszter munkájának köszönhető a tanárképzés megújítása is. – Klebelsberg Kuno jó döntést hozott – fogalmazott T. Molnár Gizella. Ezt követően Marsi István, a kar dékánja és Juhász Gergely, a hallgatói önkormányzat vezetője megkoszorúzták az emléktáblát.
Őszi Tamás
 |
Koszorút kapott Klebelsberg Kuno - GALÉRIA |
Békési Imre, az SZTE emeritus professzora A szegedi felsőoktatás történetének néhány tanulságos mozzanatáról címmel írt tanulmányt, amely itt olvasható: