Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Három magyarországi egyetem, közte az SZTE szerepel a brit oktatáskutató lap, a Times Higher Education által készített friss százas listán. Itt a 93. helyen a második-harmadik legjobb magyar intézmény a különböző nemzetközi felsőoktatási toplistákon rendre szerelő Szegedi Tudományegyetem.
Először készítette el és publikálta 22 feltörekvő ország – közte Magyarország –, kiemelve Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrikai Köztársaság (BRICS) felsőoktatási intézményeinek rangsorát a brit oktatáskutató lap, a Times Higher Education. A százas listán három magyarországi egyetem kapott helyet. E BRICS & Emerging Economies Rankings szerint a Szegedi Tudományegyetem a második-harmadik legjobb magyarországi intézmény 18,6 ponttal a 93. helyen, míg 24,8 ponttal a 60. helyre került a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem. A folyamatosan és több nemzetközi ranglistán is szereplő Szegedi Tudományegyetem, pozícióit őrizve rendre dobogós a hazai felsőoktatási intézmények között.
Az orvosi képzés, pontosabban a külföldi orvostanhallgatók számára nagy hangsúly helyeződik a Times Higher Education által készített rangsorban. Márpedig a listán előkelőbb helyezést elérő budapesti és debreceni képzőhelyen jelenleg több a külföldi medikus, mint Szegeden. E helyzet megváltoztatása is célja a Szegedi Tudományegyetemnek, növelni szeretnék a külföldi hallgatók számát – tudtuk meg Pál Józseftől. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese kiemelte: a Times Higher Education rangsorának egyéb szempontjaiban viszont elég erős ahhoz a Tisza-parti universitas, hogy fölkerüljön az első 100 intézmény közé. Példaként említette, hogy e toplista módszertanában is fontos elemnek számít a tudomány lényegét jelentő tudástranszfer, továbbá az ipari kapcsolatok, a különféle támogatások megszerzésének a képessége. A citációs index is számít, ám nem mindegy, melyik intézmény melyik nemzetközi adatbázisra támaszkodik. Kiemelte: a PhD és a BA hallgatók száma ugyancsak nagy súllyal esett a latba a Times Higher Education rangsorának kialakításakor.
A toplista készítői különböző súllyal öt szempont alapján vetették össze a felsőoktatási intézmények teljesítményét. Az oktatási környezet, a kutatás, a tudományos publikációk idézettsége 90 százaléknyi súlyt jelentett. Az innováció, valamint a diákok, tanárok nemzetközi megítélése 10 százaléknyit nyomott a latban. A BRICS & Emerging Economies Rankings első két helyén kínai egyetem áll.
SZTEinfo
