SZTE Info

Vonzó tánc

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Tudja az Olvasó, hogy mi az a mridangam, edaikka vagy vína? Nos, ezek hagyományos indiai hangszerek; s ezek kísérték március 29-én Dípti Omchery Bhalla indiai táncosnő előadását. A Szegedi Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett este a mohini attam nevű tradicionális táncot igyekezett bemutatni, ami szó szerint annyit jelent: „vonzó tánc”. Ez a megnevezés nem is jár messze a valóságtól: az előadó úgy kötötte le két órán keresztül a közönség figyelmét, hogy a tapsvihar a végén alig akart abbamaradni. Ez a fajta tánc történetet mesél: az indiai hitvilág legendái kelnek életre mozdulatokba zárva. Minden egyes rezdülésnek jelentősége van, minden apró szemmozdulat kifejez valamit. A táncosnő azt meséli el a maga nyelvén, amit az énekesnő a szavak szintjén, a zenészek pedig a hangszereik által. A zene és a test tökéletes párbeszéde ez. A viszonylag alacsony és teltkarcsú művésznő ugyan nem az európai értelemben vett szépségideált testesítette meg, a mozdulataiból mégis olyan elementáris nőiség áradt, hogy a legsoványabb szupermodell is elbújhatott volna mellette.
Bár a Belvárosi mozi nagytermében zajló előadás táncbemutatóként volt meghirdetve, a kísérő zenekar legalább ugyanakkora szerepet kapott, mint maga a fő produkció. A négy indiai muzsikus a színpad oldalán ült törökülésben, és láthatóan szinte transzba esve diktálta az átlag európai számára teljesen szokatlan ritmust. A két ütőshangszer, a mridangam és az edaikka mellett magát a dallamot a vína adta: egy kinézetre gitárhoz hasonló, hangzásában mégis tipikusan indiai hangszer. Ezt egészítette ki a számtalan hajlítással játszó énekhang.
A közönség szerencsére mindent megértett az így mesélt történetekből, mert a táncosnő minden szám előtt mozdulatokra lebontva elmagyarázta, miről fog szólni a következő darab. Választékos angolját az India Klub vezetője, az este főszervezője fordította. Az érdeklődők mindemellett vegetáriánus ételeket is kóstolhattak a szünetben.
Az előadást egyébként Kőrösi Csoma Sándor emlékének szentelték a szervezők, akitől a következő elgondolkodtató idézet származik: „Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar az ősi indiai kultúra tárházában.”
Németh Ágnes Lilla
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.