1581. május 12-i alapítólevelével hozta létre Báthory István erdélyi fejedelem a kolozsvári egyetemet, melyet az SZTE szenátusának tavaly nyári döntése értelmében a szegedi egyetem kora újkori elődjeként tartunk számon. Ennek megfelelően idén első alkalommal emlékeztek meg az SZTE-n az egyetemalapítás évfordulójáról.
A május 13-án megtartott ünnepségen Dékány Imre akadémikus, rektorhelyettes mondott beszédet a Dóm téri Pantheonban, majd megkoszorúzta Báthory István és az 1622-ben a gyulafehérvári főiskolát megalapító – így a kolozsvári tanintézmény hányattatásai között az erdélyi magyar felsőoktatás pislákoló lángját évtizedekig őrző – Bethlen Gábor fejedelmek szobrát.
Dékány Imre rektorhelyettes koszorúzta meg Báthory István szobrát.
Fotó: Gémes Sándor
A rektorhelyettes kiemelte: rohanó világunkban az intézmények számára is kiemelt fontossággal bír a gyökerek megtalálása, hiszen az igazi identitás, a valódi egység megteremtéséhez a múlt alapos ismerete és felvállalása segít hozzá, a jövőbe mutató tettek pedig mindig a múlt tiszteletén alapuló, a hagyományokban gyökerező, ám folyamatosan új utakat kereső eszmeiséghez fűződnek.
Mint mondta, ennek jegyében 2007 óta a Szegedi Tudományegyetem címerét két évszám teszi teljessé, melyek az intézmény egymásba fonódó, egymást kiegészítő és erősítő kolozsvári és szegedi örökségét szimbolizálják: 1581. május 12-én alapította meg Báthory István erdélyi fejedelem a kolozsvári egyetemet, melynek története dicsőséges és vérzivataros századokon át 1921-ben Szegedre vezetett.
Dékány Imre szerint az SZTE identitástudatának egyik legfontosabb alappillérét ma is az átmentett kolozsvári hagyomány képezi, az erdélyi egyetem eszméje, amely először a Padovában is tanult Báthory fejedelem kolozsvári iskolájában öltött testet. Az egyetem létesítésének kiemelkedő fontosságú gondolata a Báthory-örökséget felvállaló, 1872-es alapítású kolozsvári tudományegyetem Szegedre költözésével 1921-ben a Tisza-parti városban is megvalósult. 1940-ben pedig, mikor az egyetem kettévált, csak a kisebbik része költözött vissza ősi székhelyére, a nagyobbik rész Szegeden maradt, itt folytatta tovább munkáját. Így a történelem során állandóan jelen lévő, ám folyamatosan megújuló egyetemi eszme összekötő kapocs a Báthory-féle egyetem és a mai nagy hírű szegedi universitas között – fejtette ki az akadémikus.
A szegedi egyetem és a Báthory István erdélyi fejedelem által alapított kolozsvári akadémia összekapcsolásának kérdése korábban is felmerült már, ám a második világháború, aztán az államszocialista rendszer levette a napirendről. Az utóbbi években kialakult élénk vitára való tekintettel Szabó Gábor rektor tavaly egyetemtörténeti bizottságot küldött ki, s a Makk Ferenc történészprofesszor vezette testület minden részletet teljes alapossággal feltáró javaslata alapján a szenátus 2007. július 9-én elsöprő többséggel úgy határozott, hogy az SZTE – a kolozsvári hagyomány birtokában – a Báthory István által alapított egyetem utódának, szellemi örökösének tekinti magát, s az egyetem alapítási évét 1581-re vezeti vissza.
„2002 óta minden évben november 11-éhez kapcsolódóan ünnepeljük A Szegedi Tudományegyetem Napját, arra emlékezve, hogy 1872-ben e napon kezdődött meg az oktatás a jogelőd, Ferenc József alapította kolozsvári egyetemen. Idén köszöntjük első alkalommal május 12-ét, a kora újkori eszmei-szellemi előd, a Báthory-féle kolozsvári egyetem születésének napját. Bízom benne, hogy a két szép ünnep méltóképpen helyet talál egymás mellett a Szegedi Tudományegyetem életében” – fogalmazott beszédében Dékány Imre.
Pintér M. Lajos
