A nonbusiness marketingről tanácskoztak

 

 

Magát a „nonbusiness” terminust az amerikaiak vezették be, lényege, hogy olyan szervezetek, intézmények marketingtevékenységével foglalkozik, ahol a profitorientáció csak korlátozottan vagy egyáltalán nem valósul meg. Ilyen a civilszervezetek marketingtevékenysége, vagy a közigazgatás szférájában egy okmányirodához kapcsolódó marketing; a politikai, vagy a kultúra marketingje, ahol nem tisztán nyereségérdekeltségű a művészeti vállalkozás. És ide tartozik az állami felsőoktatás marketingje is – sorolta a tématerületeket Veres Zoltán, a GTK Üzleti Tudományok Intézetének vezetője.

 

 

„Az évenként megrendezett vándorkonferencia nyolc évvel ezelőtt jött létre, amikor egy spanyol egyetem alapított egy hálózatot, amihez mi szerencsére nagyon gyorsan csatlakoztunk, így jelen pillanatban a spanyolok és a magyarok dominálnak ebben a nemzetközi szövetségben” – tudtuk meg a docenstől. A konferenciát évenként különböző helyszíneken rendezik meg, idén először hozták Magyarországra.

 

A konferencia aktualitását egyrészt az adta, hogy kiterjedőben van a nonprofit tevékenység, másrészt maga a marketingszemlélet is, illetve annak egy kiterjesztett felfogása, miszerint a marketing általában valamilyen célcsoport magatartásváltozásának az előidézésére szolgál, azért, hogy elégedett legyen a célcsoport, és az üzenet küldője is be tudja tölteni küldetését – magyarázta Veres Zoltán. Egy ilyen, nagyon általános megfogalmazásba belefér a profitorientált intézmények mellett például egy zöld szervezet vagy egy a dohányzás ellen irányuló társadalmi marketingkampány is. „Azért is egyre hangsúlyosabb ez a terület, mert a klasszikus forprofit marketing kiugró innovációkat már nem tud hozni” – fogalmazott Veres Zoltán.

 

 

„Az üzleti tudományok területén Magyarország belépést nyert valahova, ahol eddig nem volt elég hangsúlyosan jelen, mert ilyen témájú nemzetközi konferenciát Magyarországra hozni nem könnyű. Nehezen tudunk ugyanis megszabadulni attól a sztereotípiától, hogy mi egy elmaradott kelet-európai ország vagyunk, ahol még a központosított gazdaság reflexei működnek, tehát nem is érthetünk eléggé ehhez a szakterülethez. Jóllehet ilyen előítéletekről mostmár nincs szó, ennek ellenére az üzleti diszciplínákban nehezen fogadják még el azt, hogy tudományos teljesítményben ugyanarra képesek vagyunk, mint a nyugat-európai országok. Ezért is jelentett nekünk elismerést ez a konferencia” – mondta az intézetvezető, és a sikerekhez még azt is hozzátette, hogy a konferencia hálózata is továbbépült, hiszen Szlovákiából, Csehországból, Horvátországból, Amerikából és Németországból is érkeztek előadók.

 

 

Az Üzleti Tudományok Intézete már egy ideje foglalkozik az oktatás és az egészségügy témájában nonprofit kutatásokkal, hiszen a Szegedi Tudományegyetemen ezeken a területeken óriási mintákon tudnak dolgozni. A konferencián egyik előadásában Veres Zoltán egy még jelenleg is zajló oktatási konfliktuskutatásról beszélt, amiben azt vizsgálják, hogy a hallgatók, az oktatók és az adminisztratív személyzet milyen konfliktusszituációba kerülhetnek, és ezeket hogyan és mennyire érzékelik konfliktusosnak a felek. Másik előadásában az intézetvezető egy olyan modellről beszélt, aminek az a lényege, hogy mikor érzi úgy a hallgató, hogy jól választott felsőoktatási intézményt. „Mi az intézmény és az oktatók kompetenciájának megítélésére koncentrálunk, illetve a kompetencia megítéléséből keletkező hallgatói bizonytalanságérzeteknek a kezelésére” – tudtuk meg Veres Zoltántól. Azt vizsgálják, milyen kommunikációval lehet kezelni, ellensúlyozni a bizonytalanságérzeteket, amennyiben a hallgató úgy érzi az oktatási-tanulási folyamat során, hogy rosszul választott intézményt.

 

Kellemes színfoltot jelentett a konferencián Botos Katalin, a Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete professzorának előadása, amelyben a nonprofit marketing hátterét, történelmi előzményeit világította meg. A nonprofit tevékenység magja egy a régmúltból, vallási alapokról eredeztethető adományozási magatartás. Botos Katalin azt vizsgálta meg, hogy a különböző vallási irányzatok hogyan viszonyulnak az adományozáshoz, adakozáshoz, a hasznosság elvéhez és a gazdasági aktivitáshoz. Az előadás is rámutatott a nonprofit tevékenység lényegére, nevezetesen, hogy az olyan társadalmi aktivitási űrt tölt be, amire nem volt korábban megoldás.

 

Veres Zoltán elmondta: szeretnék, ha a jövőben minél többen érdeklődnének Magyarországon is a nonprofit tevékenységek iránt. Hazánkban ugyanis a fejlett világhoz viszonyítva nagyon kevés az önkéntes tevékenység, adományozási aktivitás – ezért is nagyon fontos üzenete van ennek a konferenciának.