Bezár

Hírarchívum

Homo universalis

Homo universalis

2008. július 16.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
A Szegedi Egyetemben több alkalommal foglalkoztunk azzal a kezdeményezéssel, mely szerint az egyetem felvenné Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert nevét. A javaslatot a szenátus legutóbbi ülésén nem vette napirendjére az indítványt, mert a 12 kar álláspontja nem volt egységes a kérdésben. Marton János ny. könyvtárigazgató ezzel kapcsolatos gondolatait foglalja össze.
 
Az SZTE Szenátusa nem vette június 30-i ülésének napirendjére az Általános Orvostudományi Karnak Szabó Gábor rektor e tárgyú felvetését követő azon javaslatát, hogy az egyetem vegye fel Szent-Györgyi Albert nevét, mivel „az SZTE 12 karának álláspontja nem egységes ebben a kérdésben”.
A Szegedi Egyetem június 16-i számát e vitának szentelték. Számos megkérdezett pártolta a névfelvételt, néhány ellenvélemény is elhangzott azonban. Megemlítjük közülük a leginkább fajsúlyosnak tekinthetőket:
  • A Szeged nevet többen ismerik a világon, mint Szent-Györgyi Albertét, bizonyítják ezt az internet találatszámai.
  • A szegedi egyetem (pontosabban egyik feltételezett elődjének) alapítója Báthory István, mellette szól a szokásjog.
  • Az egyetemnek rengeteg kiváló tudósa, oktatója volt, így egy személyiség kiemelése felesleges beszűkítés lenne.
  • Be akarunk-e állni azon intézmények sorába, amelyek teljesítményük helyett csak nagy történelmi vagy tudományos személyiségek nevével büszkélkedhetnek?
  • Szent-Györgyi Albert neve megosztaná az egyetem közvéleményét. 

Mit lehet ezekre mondani?

  • Akiket az egyetem megcéloz mint hallgatókat vagy partnereket bel- és külföldön, azok körében nem az internetes találatszámok az irányadók Szent-Györgyi Albert ismertségét illetően.
  • A szegedi egyetemet a hivatalos dokumentumok szerint 1940-ben alapították, első rektora Szent-Györgyi Albert volt. A nagy fejedelem és király talán sohasem gondolt Szegedre, nemhogy a szegedi egyetemre.
  • A szegedi egyetemnek nem volt „rengeteg” Szent-Györgyihez fogható tudósa, illetve személyisége. Különösen hírnévben nem fogható hozzá senki.
  • A személyről való elnevezés mögött a tudományos teljesítmény szegényességére következtetni még kis hazánkban is elfogadhatatlan.
  • Az a vélekedés, hogy „Szent-Györgyi Albert neve megosztaná az egyetem közvéleményét” csakis a tájékozatlanság és/vagy az alaptalan elfogultság feltételezésén alapulhat, igaz, hogy a szenátusi napirendre nem tűzés ténye – legalábbis a kari illetékesekre nézve – bizonyos mértékig erre utal. (Lehet, hogy népszavazást kellene tartani?)  
A lehető legrövidebben felsorolunk néhány tényt, amelyek (a szegedi) Szent-Györgyi homo universalis mivoltát igazolják.  
  • Tudományos eredményei a szélesen vett orvostudományt (mai szóval élettudomány), a természettudományt, az agrár- és a mérnöki tudományt gazdagították. (C-vitamin, P-vitamin és orvosi alkalmazásaik, sejtanyagcsere, izomműködés, paprikatermelés felfutásának indukálása, pritamingyártás kidolgozása, paprikagyártási szabadalmak.)
  • A társadalomtudósok számára példaképül szolgál politikai tisztánlátása, különösen, hogy nem állt meg a felismerés szintjén: mint rektor határozottan fellépett a szélsőséges politikai megnyilvánulások ellen.
  • Maradandók közép- és felsőoktatási pedagógiai iránymutatásai. Módszere – a problémaközpontú oktatás – napjainkban látszik felelevenedni, szorgalmazás szinten legalábbis, lévén, hogy e rendkívüli módszerhez rendkívüli pedagógus kell.
  • A humaniórákat gazdagította az egyetemen az egyetemi színjátszás megalapítása és példamutató támogatása (professzori és rektori teendői közepette is rendszeresen jelen volt a Hamlet próbáin).
  • Briliáns egyetemi oktató volt, a hallgatók atyai barátja. Említsük meg itt, hogy öt nyelven volt előadóképes.
  • Tudományos iskolateremtő, aki sokakkal ellentétben nem sajátította ki a társak eredményeit, hanem éppen ellenkezőleg, az ötletéből és irányításável készült munkákat önállóan (saját nevük alatt) publikálhatták beosztottai, jóllehet, még a kézirat készítésében is főnöküké volt az oroszlánrész.
  • Más téren is a legönzetlenebb emberek típusképviselője volt Szent-Györgyi Albert. Nobel-érmét 1940-ben a Szovjetunió által megtámadott finn népnek adományozta. Hans Krebset, akit akkor még csak névről ismert, kérés nélkül hozzásegítette 1934-ben, hogy elmenekülhessen a hitleri Németországból, ahol származása miatt állását vesztette. Ennek (is) köszönhetően lett Nobel-díjas Krebs 1953-ban.
  • Közismert Szent-Györgyi mint szegedi patrióta, akárcsak mint a hitlerizmus ellen életét kockáztató magyar hazafi.  
Igazoltnak véljük e néhány adalékból is, hogy a Szent-Györgyi Albert név felvétele presztízsnövelő volna a szegedi egyetem számára, és megtiszteltetésszámba menne. Emellett olyan személyiségről van szó, akinek felmutatása, példaképül állítása értékválságos korunkban túlmutat magán a névfelvétel jelentőségén.
A legnagyobb kihívást természetesen az jelenti, hogy a Szent-Györgyi Albert név mérce, amelynek meg kell felelni. Ha az egyetem megüti e mértéket, a név dicsőséggel való viselése elvitathatatlan rangot ad.
Aki ezt nem kívánja, nem akarja, az nyilván nem is méltó rá.
Marton János
ny. könyvtárigazgató
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek