SZTE Info

Homo universalis

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
A Szegedi Egyetemben több alkalommal foglalkoztunk azzal a kezdeményezéssel, mely szerint az egyetem felvenné Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert nevét. A javaslatot a szenátus legutóbbi ülésén nem vette napirendjére az indítványt, mert a 12 kar álláspontja nem volt egységes a kérdésben. Marton János ny. könyvtárigazgató ezzel kapcsolatos gondolatait foglalja össze.
 
Az SZTE Szenátusa nem vette június 30-i ülésének napirendjére az Általános Orvostudományi Karnak Szabó Gábor rektor e tárgyú felvetését követő azon javaslatát, hogy az egyetem vegye fel Szent-Györgyi Albert nevét, mivel „az SZTE 12 karának álláspontja nem egységes ebben a kérdésben”.
A Szegedi Egyetem június 16-i számát e vitának szentelték. Számos megkérdezett pártolta a névfelvételt, néhány ellenvélemény is elhangzott azonban. Megemlítjük közülük a leginkább fajsúlyosnak tekinthetőket:
  • A Szeged nevet többen ismerik a világon, mint Szent-Györgyi Albertét, bizonyítják ezt az internet találatszámai.
  • A szegedi egyetem (pontosabban egyik feltételezett elődjének) alapítója Báthory István, mellette szól a szokásjog.
  • Az egyetemnek rengeteg kiváló tudósa, oktatója volt, így egy személyiség kiemelése felesleges beszűkítés lenne.
  • Be akarunk-e állni azon intézmények sorába, amelyek teljesítményük helyett csak nagy történelmi vagy tudományos személyiségek nevével büszkélkedhetnek?
  • Szent-Györgyi Albert neve megosztaná az egyetem közvéleményét. 

Mit lehet ezekre mondani?

  • Akiket az egyetem megcéloz mint hallgatókat vagy partnereket bel- és külföldön, azok körében nem az internetes találatszámok az irányadók Szent-Györgyi Albert ismertségét illetően.
  • A szegedi egyetemet a hivatalos dokumentumok szerint 1940-ben alapították, első rektora Szent-Györgyi Albert volt. A nagy fejedelem és király talán sohasem gondolt Szegedre, nemhogy a szegedi egyetemre.
  • A szegedi egyetemnek nem volt „rengeteg” Szent-Györgyihez fogható tudósa, illetve személyisége. Különösen hírnévben nem fogható hozzá senki.
  • A személyről való elnevezés mögött a tudományos teljesítmény szegényességére következtetni még kis hazánkban is elfogadhatatlan.
  • Az a vélekedés, hogy „Szent-Györgyi Albert neve megosztaná az egyetem közvéleményét” csakis a tájékozatlanság és/vagy az alaptalan elfogultság feltételezésén alapulhat, igaz, hogy a szenátusi napirendre nem tűzés ténye – legalábbis a kari illetékesekre nézve – bizonyos mértékig erre utal. (Lehet, hogy népszavazást kellene tartani?)  
A lehető legrövidebben felsorolunk néhány tényt, amelyek (a szegedi) Szent-Györgyi homo universalis mivoltát igazolják.  
  • Tudományos eredményei a szélesen vett orvostudományt (mai szóval élettudomány), a természettudományt, az agrár- és a mérnöki tudományt gazdagították. (C-vitamin, P-vitamin és orvosi alkalmazásaik, sejtanyagcsere, izomműködés, paprikatermelés felfutásának indukálása, pritamingyártás kidolgozása, paprikagyártási szabadalmak.)
  • A társadalomtudósok számára példaképül szolgál politikai tisztánlátása, különösen, hogy nem állt meg a felismerés szintjén: mint rektor határozottan fellépett a szélsőséges politikai megnyilvánulások ellen.
  • Maradandók közép- és felsőoktatási pedagógiai iránymutatásai. Módszere – a problémaközpontú oktatás – napjainkban látszik felelevenedni, szorgalmazás szinten legalábbis, lévén, hogy e rendkívüli módszerhez rendkívüli pedagógus kell.
  • A humaniórákat gazdagította az egyetemen az egyetemi színjátszás megalapítása és példamutató támogatása (professzori és rektori teendői közepette is rendszeresen jelen volt a Hamlet próbáin).
  • Briliáns egyetemi oktató volt, a hallgatók atyai barátja. Említsük meg itt, hogy öt nyelven volt előadóképes.
  • Tudományos iskolateremtő, aki sokakkal ellentétben nem sajátította ki a társak eredményeit, hanem éppen ellenkezőleg, az ötletéből és irányításável készült munkákat önállóan (saját nevük alatt) publikálhatták beosztottai, jóllehet, még a kézirat készítésében is főnöküké volt az oroszlánrész.
  • Más téren is a legönzetlenebb emberek típusképviselője volt Szent-Györgyi Albert. Nobel-érmét 1940-ben a Szovjetunió által megtámadott finn népnek adományozta. Hans Krebset, akit akkor még csak névről ismert, kérés nélkül hozzásegítette 1934-ben, hogy elmenekülhessen a hitleri Németországból, ahol származása miatt állását vesztette. Ennek (is) köszönhetően lett Nobel-díjas Krebs 1953-ban.
  • Közismert Szent-Györgyi mint szegedi patrióta, akárcsak mint a hitlerizmus ellen életét kockáztató magyar hazafi.  
Igazoltnak véljük e néhány adalékból is, hogy a Szent-Györgyi Albert név felvétele presztízsnövelő volna a szegedi egyetem számára, és megtiszteltetésszámba menne. Emellett olyan személyiségről van szó, akinek felmutatása, példaképül állítása értékválságos korunkban túlmutat magán a névfelvétel jelentőségén.
A legnagyobb kihívást természetesen az jelenti, hogy a Szent-Györgyi Albert név mérce, amelynek meg kell felelni. Ha az egyetem megüti e mértéket, a név dicsőséggel való viselése elvitathatatlan rangot ad.
Aki ezt nem kívánja, nem akarja, az nyilván nem is méltó rá.
Marton János
ny. könyvtárigazgató
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében