A Szegedi Egyetemben több alkalommal foglalkoztunk azzal a kezdeményezéssel, mely szerint az egyetem felvenné Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert nevét. A javaslatot a szenátus legutóbbi ülésén nem vette napirendjére az indítványt, mert a 12 kar álláspontja nem volt egységes a kérdésben. Marton János ny. könyvtárigazgató ezzel kapcsolatos gondolatait foglalja össze.
Az SZTE Szenátusa nem vette június 30-i ülésének napirendjére az Általános Orvostudományi Karnak Szabó Gábor rektor e tárgyú felvetését követő azon javaslatát, hogy az egyetem vegye fel Szent-Györgyi Albert nevét, mivel „az SZTE 12 karának álláspontja nem egységes ebben a kérdésben”.
A Szegedi Egyetem június 16-i számát e vitának szentelték. Számos megkérdezett pártolta a névfelvételt, néhány ellenvélemény is elhangzott azonban. Megemlítjük közülük a leginkább fajsúlyosnak tekinthetőket:
- A Szeged nevet többen ismerik a világon, mint Szent-Györgyi Albertét, bizonyítják ezt az internet találatszámai.
- A szegedi egyetem (pontosabban egyik feltételezett elődjének) alapítója Báthory István, mellette szól a szokásjog.
- Az egyetemnek rengeteg kiváló tudósa, oktatója volt, így egy személyiség kiemelése felesleges beszűkítés lenne.
- Be akarunk-e állni azon intézmények sorába, amelyek teljesítményük helyett csak nagy történelmi vagy tudományos személyiségek nevével büszkélkedhetnek?
-
Szent-Györgyi Albert neve megosztaná az egyetem közvéleményét.
Mit lehet ezekre mondani?
- Akiket az egyetem megcéloz mint hallgatókat vagy partnereket bel- és külföldön, azok körében nem az internetes találatszámok az irányadók Szent-Györgyi Albert ismertségét illetően.
- A szegedi egyetemet a hivatalos dokumentumok szerint 1940-ben alapították, első rektora Szent-Györgyi Albert volt. A nagy fejedelem és király talán sohasem gondolt Szegedre, nemhogy a szegedi egyetemre.
- A szegedi egyetemnek nem volt „rengeteg” Szent-Györgyihez fogható tudósa, illetve személyisége. Különösen hírnévben nem fogható hozzá senki.
- A személyről való elnevezés mögött a tudományos teljesítmény szegényességére következtetni még kis hazánkban is elfogadhatatlan.
-
Az a vélekedés, hogy „Szent-Györgyi Albert neve megosztaná az egyetem közvéleményét” csakis a tájékozatlanság és/vagy az alaptalan elfogultság feltételezésén alapulhat, igaz, hogy a szenátusi napirendre nem tűzés ténye – legalábbis a kari illetékesekre nézve – bizonyos mértékig erre utal. (Lehet, hogy népszavazást kellene tartani?)
A lehető legrövidebben felsorolunk néhány tényt, amelyek (a szegedi) Szent-Györgyi homo universalis mivoltát igazolják.
- Tudományos eredményei a szélesen vett orvostudományt (mai szóval élettudomány), a természettudományt, az agrár- és a mérnöki tudományt gazdagították. (C-vitamin, P-vitamin és orvosi alkalmazásaik, sejtanyagcsere, izomműködés, paprikatermelés felfutásának indukálása, pritamingyártás kidolgozása, paprikagyártási szabadalmak.)
- A társadalomtudósok számára példaképül szolgál politikai tisztánlátása, különösen, hogy nem állt meg a felismerés szintjén: mint rektor határozottan fellépett a szélsőséges politikai megnyilvánulások ellen.
- Maradandók közép- és felsőoktatási pedagógiai iránymutatásai. Módszere – a problémaközpontú oktatás – napjainkban látszik felelevenedni, szorgalmazás szinten legalábbis, lévén, hogy e rendkívüli módszerhez rendkívüli pedagógus kell.
- A humaniórákat gazdagította az egyetemen az egyetemi színjátszás megalapítása és példamutató támogatása (professzori és rektori teendői közepette is rendszeresen jelen volt a Hamlet próbáin).
- Briliáns egyetemi oktató volt, a hallgatók atyai barátja. Említsük meg itt, hogy öt nyelven volt előadóképes.
- Tudományos iskolateremtő, aki sokakkal ellentétben nem sajátította ki a társak eredményeit, hanem éppen ellenkezőleg, az ötletéből és irányításável készült munkákat önállóan (saját nevük alatt) publikálhatták beosztottai, jóllehet, még a kézirat készítésében is főnöküké volt az oroszlánrész.
- Más téren is a legönzetlenebb emberek típusképviselője volt Szent-Györgyi Albert. Nobel-érmét 1940-ben a Szovjetunió által megtámadott finn népnek adományozta. Hans Krebset, akit akkor még csak névről ismert, kérés nélkül hozzásegítette 1934-ben, hogy elmenekülhessen a hitleri Németországból, ahol származása miatt állását vesztette. Ennek (is) köszönhetően lett Nobel-díjas Krebs 1953-ban.
-
Közismert Szent-Györgyi mint szegedi patrióta, akárcsak mint a hitlerizmus ellen életét kockáztató magyar hazafi.
Igazoltnak véljük e néhány adalékból is, hogy a Szent-Györgyi Albert név felvétele presztízsnövelő volna a szegedi egyetem számára, és megtiszteltetésszámba menne. Emellett olyan személyiségről van szó, akinek felmutatása, példaképül állítása értékválságos korunkban túlmutat magán a névfelvétel jelentőségén.
A legnagyobb kihívást természetesen az jelenti, hogy a Szent-Györgyi Albert név mérce, amelynek meg kell felelni. Ha az egyetem megüti e mértéket, a név dicsőséggel való viselése elvitathatatlan rangot ad.
Aki ezt nem kívánja, nem akarja, az nyilván nem is méltó rá.
Marton János
ny. könyvtárigazgató
