Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az Európai Unió H2020-as Phoenix-projektje arra keres megoldásokat, hogy milyen válaszokat adhatunk a klímaváltozás és az energetikai válság okozta kihívásokra. A kilenc országban zajló kezdeményezés kizárólagos képviselője a kelet-közép európai térségben a Szegedi Tudományegyetem, amely két hazai területen, Szegeden és a Balaton régiójában végez nagy jelentőségű kutatásokat.
Elkezdődött egy empirikus felmérés, amely az Európai Unió zöld megállapodás, a „European Green Deal” keretein belül valósul meg, két magyarországi mintaterületen, Szegeden és térségében, valamint a Balaton környékén. A Phoenix-projekt célja az összes érintett érdekeinek, hozzáállásának felmérése és megjelenítése, angolul „Rise of the citizens voice”. A kutatás feltárja, hogy az adott régió lakosai, döntéshozói és gazdasági szereplői mennyire nyitottak azokra a változásokra, amelyek az energiaválság és a klímaváltozás kapcsán várhatóak. A tanulmány kilenc Európai Uniós ország konzorciumával, tizenegy régióban, különböző témakörökre fókuszálva tárja fel a véleményeket és a jövőre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg a beavatkozási irányokra.
– A természeti környezetben fellelhető és adott lehetőségek, természeti kincsek megítélésére, sebezhetőségére és felhasználási módjaira vonatkozik a mostani helyzetértékelés, amely az egyik első lépés a projektben. A munka jelenleg bárki által kitölthető kérdőíves felméréssel, valamint az érintettek csoportjára vonatkozóan, célzott interjúkkal indult el. Ezeket ráadásul olyan módon vizsgáljuk, hogy hogyan lehet a jövő generációi számára a legfentarthatóbb módon megvalósítani. Ez a zöld átmenet, a Green Transition folyamat szerves része, ami az igazságos, fentartható és a társadalmi csoportok által is elfogadott átalakulás előkészítése - mondta el Dr. Nagy Gyula, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi adjunktusa.
A kutatók igyekeznek feltárni, hogy a különböző Európai Uniós országokban a helyi társadalom milyen irányokba szeretne fejlődni az energetika, a környezetvédelem és általában a fentarthatóság területén.
A magyarországi mintaterületeken két fókuszt határoztak meg: Szegeden az energetikát, a geotermikus energia és az alternatív fűtési módszereket is érintve, a Balaton térségében a helyi élelmiszertermelés és ellátás („Termőföldtől az asztalig” - farm-to-fork) kerül a középpontba a felmérés során.
Az Európai Unió szakértői, a korábbi pozitív tapasztalatoknak köszönhetően Prof. Dr. Kovács Zoltánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát kérték fel a projekt megvalósításában való részvételre.
– A Szegedi Tudományegyetem egyfajta ernyőszervezetként koordinálja a Phoenix-projektet Magyarországon. Mivel a kelet és közép-európai régióban mi vagyunk az egyetlen résztvevők a kutatásban, így óriási a felelősségünk, ugyanakkor egy meghatározó területen kerülünk fel Európa kutatási térképére. Az egyetem fontos résztvevője ennek az európai szinten is jelentős összegből megvalósuló kutatásnak. Ez azért magától értetődő, mert az SZTE szinte az összes aspektusból meg tudja közelíteni azokat a fenntartható fejlődésre vonatkozó kérdéseket, amelyek a jövőnket befolyásolják. Ebben kiváló keret a földrajzi és földtudományi megközelítés, melyek szintetizáló tértudományként több oldalról vizsgálják a környezeti és társadalmi-gazdasági kérdéseket – ismertette a projekt hazai vezetője, Prof. Dr. Kovács Zoltán, az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet oktatója.
