SZTE Info

Sajtóközlemény

A Szegedi Tudományegyetem kutatói által létrehozott: „Szelektív kromatogén táptalaj” című projekt megvalósítása IPARJOG_12 program keretében

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem az IPARJOG_12 program keretében benyújtott „Szelektív kromatogén táptalaj című szabadalmi bejelentés hazai szabadamaztathatóságának támogatása” tárgyú, IPARJOG_12-1-2013-0078 azonosítószámú pályázata a 600.000,- Ft összegű, visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást nyert, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból kerül finanszírozásra


A magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatása tárgyú (IPARJOG_12) program célja a szellemi alkotások hazai, vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló oltalomszerzési és oltalom fenntartási tevékenységek támogatása. A tervezett iparjogvédelmi tevékenység eredményeként nő a benyújtott hazai, valamint a külföldi iparjogvédelmi bejelentések és a megadott oltalmak száma, ami előmozdítja a magyar szellemi alkotások hasznosulásának sikerességét.

 

A Szegedi Tudományegyetem az IPARJOG_12 program keretében benyújtott „Szelektív kromatogén táptalaj” című, IPARJOG_12-1-2013-0078 azonosítószámú pályázata 600.000,- Ft összegű, visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást nyert, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból kerül finanszírozásra.

 

A „Szelektív kromatogén táptalaj című szabadalmi bejelentés hazai szabadalmaztathatóságának támogatása” című projekt 2013.02.01. – 2014.07.31. között valósult meg, Dr. Buzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatójának vezetésével. A projekt célja a találmány magyar szabadalmi bejelentésének megtétele, mely szabadalmak megadása esetén a technológia vonzóbbá válhat az ipari hasznosítók számára.

 

Napjaink sörkészítési és borászati gyakorlatában jelentős problémát okoz az ún. „brettesedés”, amely animális jelleget kölcsönöz a sörök/borok számára. A jelenség előidézője főleg a Brettanomyces nemzetségbe tartozó vadélesztők felszaporodása, és ezek fenolos melléktermékeinek felhalmozódása. Mivel ezen vegyületek kellemetlen animális jelleget kölcsönöznek az előállított terméknek, így a vadélesztők túlzott jelenléte nem kívánatos jelenség. Az említett minőségromlás megakadályozása érdekében létfontosságú, hogy a vadélesztők kimutathatóak legyenek már az alapanyagokban, illetve a közti termékekben is.

 

A vadélesztők kimutatására számos módszer ismert, de ezek mind vagy túl műszerigényesek, ám nagy pontosságú fajmeghatározást tesznek lehetővé, vagy egyszerűek, de sokszor hibás pozitív eredményt mutatnak. Ezen problémák kiküszöbölésére a Szegedi Tudományegyetem a Solvo Biotechnológiai Zrt-vel közösen kifejlesztett egy olyan kimutatási módszert, amely a fenti két technológia előnyét egyesíti.

 

Kutatók által kidolgozásra került egy olyan kromogén specifikus táptalaj, amely egyszerű mikrobiológiai tenyésztési módszert felhasználva a speciális szelektív kromogén táptalajnak köszönhetően színváltozással jelzi a leggyakoribb vadélesztő fajok telepeinek jelenlétét: akinövő Brettanomyces/Dekkera élesztők és Zygosaccharomyces telepek rózsaszínűek, míg az esetleg szintén növő más telepek színtelenek lesznek. Ez a piacon jelenleg egyedülálló megoldás. Nem csak a bor, de a gépi berendezések, csővezetékek fertőzöttsége is egyszerűen kimutatható, akár a szüret megkezdése előtt.

 

A projekt megvalósítása során a magyar szabadalmi bejelentés 2013.03.29-én benyújtásra került, a szabadalmaztatási folyamat jelenleg is zajlik.

 

Az IPARJOG_12 program keretében megvalósított „Szelektív kromatogén táptalaj című szabadalmi bejelentés hazai szabadalmaztathatóságának támogatása” című projekt lezárását követően folytatódik a technológia további hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése, hasznosító partnerek azonosítása, amelynek érdekében a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, kutatói folyamatosan együttműködnek a potenciális ipari partnerekkel.



uszt_logo_rgb_300x90  magyarorszag_megujul_uj1_250x250

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.