Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
December 13. hófátyolban is szürke, napsütésben is borongós nap – itt és ma. Ehhez a tényközléshez elég csak kinézni az ablakon. De milyen nap december 13. – mondjuk – Stockholmban és 1937-ben? A 85 évvel ezelőtti újságoldalakon lelt válasz új fényben mutatja a boszorkányos nap egykori szereplőit.
Az első magyar Nobel-díj okozta ünnepi lázon már túljutott az ország a 85 évvel ezelőtti december 13-ára, lévén hogy hétfőn, akkoriban nem jelentek meg a napilapok, amelyek cikkei fölszíthatták volna a nemzeti büszkeség lanyhuló tüzét.
Ezzel szemben erre a napra Szent-Györgyi azt írta, hogy „Lucia, fény és szépség leánya, most ezzel az ékszerrel megkoronázlak. Engem kértek fel erre a feladatra, mert én, mint tudományos kutató, egész életemben a fényt kerestem és az egészségnek dolgoztam, amelynek legfelsőbb megjelenési formája a szépség. Kívánom, hogy egészséged és szépséged minden emberre kisugározzon, és fényed beragyogja az egész világot. Mert ha minden emberi szívben kigyullad a láng, az egész világ nagy fénytengerré válik.”
Hogyan történt mindez?
A Pesti Hírlap cikke 1937. december 11-én
„Szent-Györgyi Albert tanár átvette Gusztáv svéd királytól a Nobel-díjat”. Ezzel a lagymatag címmel tudósította olvasóit a népszerű Pesti Hírlap a december 11-i, szombati számában. Ráadásul nem a címlapra került, hanem a 7. oldalra szorult a kiküldött tudósító „távirata”.
Az újságoldal kétharmadát elfoglaló szöveget tagoló egyik alcím tudatta ugyan, hogy a kivételes alkalomból volt „Rádiótudósítás a svéd fővárosból a Nobel-díj átadásának ünnepségéről”.
Az „egész világ színe előtt” átvett Nobel-díj ünnepi pillanataitól a hétköznapok felé közelítő sajtómunkás azt tartotta fontosnak kideríteni, hogy a Nobel-díj „nemzeti vagyon, nemcsak magasabb erkölcsi értelemben, hanem a szó rideg, prózai értelmében is. A vagyonrendelet intézkedései szerint ugyanis a valuta nem magántulajdon, hanem nemzeti vagyon; csak pengőre átváltott értékével rendelkezik a tulajdonos.”
„A Nobel-díj adómentes, de a valutarendelet hatálya alá esik” – összegzett a szakértő, aki szerint „a tudományos díj elnyerése nem önálló, bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenység”. „A vagyon, ha az égből pottyant is, adóköteles” – folytatódott a nem épp ünnepi irányt vett gondolatfolyam.
A 85 évvel ezelőtti Stockholmban, a Lucia-napi estélyen Szent-Györgyi Albert, mint a legnépszerűbb 1937-es Nobel-díjas, a legszebb lánynak adta át a svéd főváros ajándékát, egy nyakéket. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjtemény
„Szent-Györgyi Albert előadást tartott Stockholmban a vitaminkutatásról” – a tudósítás a nagy tekintélyű Pesti Hírlap 36 oldalas vasárnapi számában a 12 oldalra szorult. Az egyhasábos cikkhez csatolt képecske alatti súlyos szöveg: „A Pesti Hírlap rádióképe Stockholmból: Gusztáv svéd király a Nobel-díj átadása után kezet fog Szent-Györgyi Alberttel”.
„Szent-Györgyi Albertet, a Nobel-díjjal kitüntetett egyetemi tanárt, a svéd fővárosban valósággal elhalmozzák a rokonszenv megnyilvánulásaival” – ismeri el (b. é.). Nekibátorodva elárulta, hogy a Szent-Györgyi családot az orvosegyetem rektora és a stockholmi magyar követ is vendégül látta díszebéden. A magyar Nobel-díjas tiszteletére a stockholmi tudományos élet és az orvostársadalom kitűnőségei is megjelentek.
A diplomata szónoklatából kiemelhető, hogy „Szeged városa szimbolikus jelentőséget nyert az újabb magyar történelemben”. Miért? Mert „otthont adott az Erdélyből elüldözött magyar egyetemnek”. „Szeged osztozik Szent-Györgyi tanár világraszóló dicsőségében”.
Válaszában Szent-Györgyi hangoztatta, hogy külföldi útjain meggyőződött arról, hogy a háborús pszichózis és a régi gyűlölködés egyes helyeken csak azért él még mindig, mert az emberek nem ismerik egymást. Ahol megismerik egymás lelkét és kicserélhetik gondolataikat, ott az egyetemes emberi érzés felülkerekedik és lehetővé teszi az együttes békés munkát.”
Szent-Györgyi Albert az első külföldi, akit felkértek, hogy koronázza meg Luciát. A Stockhols Tidningen lap fotója 1937-ből. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjtemény
Különkihallgatáson kezdte Szent-Györgyi Albert a 85 évvel ezelőtti december tizenharmadikát. Gusztáv Adolf svéd trónörökösnél, akinek az „Archaeologia Hungarica” 22 kötetét adta át, a budapesti svéd főkonzul fölkérésére.
Tiltó nap december 13. a magyar népi hagyomány szerint. Luca-napon tilos fonni, sütni, mosni… Ezzel szemben 1937. december 13. Stockholmban fényesen zárult Szent-Györgyi Albert számára.
A Pesti Hírlap tudósítója bőbeszédűvé lett, amikor elmesélhette, hogy december 13-ika, Luca napja, Svédországban „nem szerencsétlen nap, hanem éppen ellenkezőleg, szerencsés és vidám ünnep. Nem is Luca, hanem Lucia-napnak hívják. Maga a név is fényt jelent és a ködös, sötét, hideg Északnak erre az időpontra eső legkomorabb napjaiban az ember szívében lakó fénynek szimbolikus ünnepe, amely legyőzi a természet sötétségét.
Évszázados hagyomány szerint minden évben megválasztják az év Luciáját, fénykirálynőjét. A kiválasztott fiatal leány fejét égő gyertyákból álló koronával ékesítik és megajándékozzák a Lucia-ékszerrel, egy rubinnyaklánccal, amelynek minden kis lapjában szikrázva táncol és tükröződik most a gyertyák lángja.
Szent-Györgyi tanár az első külföldi, akit felkértek, hogy koronázza meg Luciát. A legnagyobb stockholmi napilapok főhelyen foglalkoznak az eseménnyel. A Stockholms Tidningen első oldalon hozza a cikket, Szent-Györgyi tanár és Lucia képét. „Az északi kulturális életnek teljesített lovagi szolgálatot Szent-Györgyi professzor — írják — és a fény utáni vágyunk előtt hajolt meg a legsötétebb téli napokban.“
További információk:
Szeged Nobel-díjasa, Szent-Györgyi Albert című virtuális kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerénben: „A stockholmi Nobel-napok / Érdekes programok”
Források:
Pesti Hírlap, 1937. december 11., 12., 14. – Arcanum
Szent-Györgyi professzor a „Lucia nemtő” megkoronázásáról – Budapesti Hírlap, 1937. december 15. szerda, 5. oldal – arcanum.com
Szent-Györgyi Stockholmban megkoszorúzta „a fény és szépség leányát”; Svéd nyelven beszélt és ünnepelt a tanár – 8 Órai Ujság, 1937. december 15., szerda, 3. oldal – Arcanum
Stockholms Tudningen, 14 December 1937:
http://misc.bibl.u-szeged.hu/47416/
http://misc.bibl.u-szeged.hu/47412/
Összeállította: Ú. I.
Borítókép: A Stockhols Tidningen című lap címoldala Lucia megkoronázásának másnapján. Fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár
