Az agykutatás ünnepe

Az agykutatás nemzetközi hetén (BAW) az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban a világméretű akcióról ugyanúgy szó esett, mint a szegedi eredményekről.

Az agykutatás hete magyarországi rendezvényeit népszerűsítő plakát itt elérhető:

A március 13-i délutánon az SZBK tudományos tanácsadója, Szűcs Mária a program szervezőjeként elmondta: a programot amerikai DANA Alliance for Brain és az Európai Idegtudományok Társasága 1996-ban indította el. A kialakuló globális együttműködés jegyében eddig mintegy 80 országból 2200 partner vesz részt az akcióban, idén 925 programot szerveztek 58 országban és az USA 42 államában. Magyarországon 1997 óta szerveznek BAW rendezvényeket.

A BAW küldetésének tekintik az agykutatás szépségeinek bemutatását, eredményeinek széleskörű népszerűsítését, lehetőségeinek bemutatását, a társadalom, valamint a döntéshozók figyelmének felhívását az előttünk álló feladatokra, a további támogatások szükségességére

– Az emberi agy a legbonyolultabb szervünk, az anyag evolúciójának csúcsa, emberi mivoltunk kulcsa. Filozófiai mélységeket érintő kérdés, hogy vajon az emberi agy képes-e önmaga megismerésére. Azt hiszem, hogy ennek a nagyszerű szerkezetnek a működése minden embert foglalkoztat – hangsúlyozta Szűcs Mária.

A 21. század információs társadalma által diktált tempó óriási kihívást jelent az agyunknak. Az internetnek, a mobiltelefonnak és a médiának köszönhetően olyan mennyiségű adat bombáz minket minden nap, amelyre agyunk nem készülhetett fel, és nem is tud hozzá alkalmazkodni. A szorongásos, depressziós kórképek egyre gyorsabb terjedését elsősorban az agyra nehezedő adaptációs nyomás okozza, és az agykutatók felelőssége, hogy erre felhívják a társadalom és a politikai döntéshozók figyelmét.

– Az agykutatás a nyugati társadalmak elöregedése miatt is egyre nagyobb szerephez juthat – véli a szegedi kutató. Az Egyesült Államok egyes részein és társadalmi rétegeiben ma már nem ritka a 90 éves várható élettartam sem. Ha viszont ezek az emberek utolsó évtizedeiket szellemileg leépült állapotban, Alzheimer-kórban szenvedve töltik el, az nemcsak számukra megalázó, de a családnak és a társadalom egészének is nagy megterhelést jelent. A szellemi leépülés megállítása vagy lassítása az agykutatás egyik legfontosabb kihívása. Ennek tudatosítása, a megelőzés lehetőségeinek közkinccsé tétele széleskörű ismeretterjesztést tesz szükségessé.

„Nemzetközi felmérések szerint Európában 477 millió emberből 127 milliót érintenek az agy működési zavaraiból eredő betegségek, mint például a szorongás, a depresszió vagy a szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór. Mindez nem csak egyéni és családi tragédiákhoz vezet, hanem komoly politikai, egészségügyi, szociális és gazdasági feladatok elé állítja a döntéshozókat is. Az Európai Agytanács (European Brain Council) 2010-es adatai szerint az Unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére. Összehasonlításképp a négy másik legköltségesebb betegségtípus – a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri kórképek, a krónikus tüdőbetegségek és a diabétesz – együttvéve 500 milliárd euróba kerül. Az agy betegségeire tehát ötven százalékkal többet költünk, mint a többi betegségre együttvéve. E betegségcsoport óriási terhet jelent mind a költségvetés, mind a társadalom, mind az érintett családok számára” – magyarázta Freund Tamás a www.mta.hu-n.

Az EU már felismerte az agykutatás prioritásként való kezelésének szükségességét. Az Európai Bizottság idén január végén bejelentette, hogy a jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló programja (Future and emerging technologies, FET) keretében a következő tíz évben 1,2 milliárd eurót szán az Emberi Agy Projektre (Human Brain Projekt). A kutatásokban részt vevő 80 európai intézet között van az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete (KOKI) is.

Obama elnök néhány nappal később jelentette be, hogy az Egyesült Államokban is prioritásként kezelik az agykutatást, amelyre a következő tíz évben 3 milliárd dollárt fordítanak.

Az uniós és amerikai bejelentést is megelőzte azonban a magyar kormány, amely 2012. december 21-én tette közzé, hogy a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap versenyképességi és kiválósági pályázatából az elkövetkezendő négy évben 12 milliárd forintot szán az agy működésének és betegségeinek kutatására.

E feladat megoldásához képes hozzájárulni a kimagasló eredményeket elért magyar agykutatás, amelynek nemzetközi megbecsülését mutatja, hogy 2011-ben az Európai Agykutatási Alapítvány díját – „The Brain Prize”-t – magyar idegtudósok – Freund Tamás, Buzsáki György és Somogyi Péter – kapták megosztva a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.

Az elismertség bizonyítéka az is, hogy Freund Tamás agy díjas neurobiológust, az MTA rendes tagját José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületébe (Science and Technology Advisory Council) választották. A tanács tizenöt tagja között olyan neves tudósok vannak, mint a múlt évben Szegedre látogató izraeli kémiai Nobel-díjas Ada Yonath. De a testület tagja világhírű matematikus is, a gazdaság és a civil szféra képviselői ugyancsak jelen vannak, így például a General Electric Europe vezérigazgatója. Két évre szól a mandátumunk, és évente négyszer kell találkoznunk. E jelentős tudománypilitikai testületben 13 tagállam van jelen a 27 uniós országból. Barroso elnök a testület létrehozását indokolva a tudományt és az innovációt nevezte az európai versenyképesség, gazdasági növekedés és munkahelyteremtés fő mozgatórugójának.

A sejtek védőantennái a receptorok címmel Szűcs Mária számolt be a 2012. évi kémiai Nobel-díj jelentőségéről.

Az erről szóló cikke itt elérhető: cikk

Jancsó Gábor professzor, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének a vezetője beszélt a fájdalomról az SZBK nagytermében összegyűlt közel háromszáz középiskolásnak és érdeklődőnek.

A hallgatói kérdések után a kvíz játék nagy sikert aratott: a helyesen válaszolók között jutalomként „Agykutatás Hete 2013” pólókat osztottak ki.

Az SZBK laboratóriumaiba is bekukkanthattak az érdeklődők. A hallgatóság tájékoztatását és az eseményeken való irányítását a 15 fős lelkes rendezőség biztosította.

Agyi sejteket mutatott be a fluoreszcens mikroszkóp alatt Deli Mária és Bocsik Alexandra. A fáziskontraszt mikroszkópia rejtelmeit villantotta föl és az agyi sejtek tenyészetbeli helyzetét mutatta meg Walter Fruzsina és Kiss Lóránd. A patkányokon végezhető magatartásvizsgálatokat demonstrálta Hajszán Tibor, Baka Judith és Huzián Orsolya. Szegletes Zsolt és Végh Attila Gergely pedig azt mutatta meg, a sejtek miként „tapogathatóak” atomerő mikroszkóppal.

SZTEinfo
Fotók: Dr. Csákvári Eszter