Új szegedi tagok a Magyar Tudományos Akadémián

184. közgyűlését tartja Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az ülés első napján megtartott szavazás eredményeként huszonhat kiemelkedő elismertségű kutató az Akadémia levelező tagja lett. Az alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, illetve „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”. Az akadémikusválasztást megelőző eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás, a jelölési szakaszban 40 személy kapta meg a tudományos osztályokon a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget, közülük az Akadémikusok Gyűlése 26 személyt választott levelező taggá. Az új levelező tagok között a Szegedi Tudományegyetem két oktatóját-kutatóját is ott találjuk: Krisztin Tibort, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, valamint Tamás Gábort, az SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék egyetemi tanárát, az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoport vezetőjét.

A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. Az akadémiai alapszabály szerint rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. A 31 új rendes tag között szintén két SZTE-s szakember szerepel: Fülöp Ferenc, az SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetője, a gyógyszerészkar korábbi dékánja, illetve Mesterházy Ákos, a Szent István Egyetem habilitált egyetemi magántanára, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos igazgatóhelyettese.

Az MTA frissen megválasztott külső tagjai közül Iannis Talianidis molekuláris biológus, a görögországi Alexander Fleming Orvosbiológiai Kutatóközpont Molekuláris Biológiai Intézetének igazgatója az EU-keretprogramok kapcsán a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tudományos műhelyeivel működött együtt, és számos magyar kutatót foglalkoztatott saját laboratóriumában.

A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van.

Az MTA új rendes tagjai közül az SZTE oktatója, kutatója:

Fülöp Ferenc a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetője. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 2007-ben megválasztott vegyész a szintetikus szerves kémia, valamint az innovatív gyógyszerkutatás terén ért el jelentős eredményeket. Fülöp Ferenc a tudományos közélet aktív szereplője, iskolateremtő egyéniség a kémia és gyógyszerkutatás terén, akinek jelentős szerepe van a következő nemzedék magasan kvalifikált szakembereinek utánpótlásában, a gyógyszerészképzésben – írja az mta.hu.

Mesterházy Ákos a Szent István Egyetem habilitált egyetemi magántanára, a Szegedi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Gabonakutató Kft. tudományos igazgatóhelyettese. A növénynemesítés, a rezisztenciakutatás, az élelmiszer-biztonság, valamint a növényvédelem neves kutatója 2007 óta az MTA levelező tagja. Vizsgálatainak középpontjában az ellenállóság és toxinrezisztencia öröklődése és kapcsolata, a QTL analízis, az élelmiszer- és takarmánybiztonság javításának lehetőségei, a hatékonyabb növényvédelmi eljárások kidolgozása, valamint a fajta-előállító nemesítés áll. Akadémikusként 35 tudományos közleménye jelent meg, eredményei között az egyik legjelentősebb a kalászvédelem hatékonyabb, táblaspecifikus formájának kidolgozása – írja az mta.hu.

Az MTA új levelező tagjai közül az SZTE oktatója, kutatója:

Krisztin Tibor a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a differenciálegyenletek és a funkcionál-differenciálegyenletek témája. Legjelentősebb nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeit az utóbbi tizenöt évben érte el a funkcionál-differenciálegyenletek globális, geometriai elméletében. A professzor 1999-ben megjelent, társszerzőként írt monográfiájában a nulla egyensúlyi helyzet egy háromdimenziós attraktorának a szerkezetét jellemezte. A téma kutatásába több doktoranduszát is bevonta; egyikükkel 2011-ben 64 oldalas dolgozatban bizonyították egy új típusú attraktor létezését. Egy új területen, az állapotfüggő késleltetésű funkcionál-differenciálegyenletek elméletében is alapvető eredményeket ért el, valamint kidolgozta egy geometriai elmélet alapjait is – írja az mta.hu.

Tamás Gábor a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoport vezetője. A 44 éves neurobiológus már PhD-hallgatóként kimagasló eredményeket ért el Somogyi Péter oxfordi intézetében: Meghatározta az egyes agykérgi idegsejttípusokat összekötő szinapszisok számát és hatását. Nevéhez kötődik például a lassú gátlást kialakító sejtek felfedezése, az agykéregben betöltött szerepük jellemzése. Eredményei csúcstechnológiát képviselő élettani, morfológiai, molekuláris módszerek kombinációin alapulnak. Felfedezéseivel alapvetően megváltoztatta a magasabb kognitív funkciók kialakításért felelős agykéreg normális működéséről kialakult elképzeléseket. Megfigyelései lehetővé tették számos neurológiai kórkép (pl. skizofrénia, autizmus) kialakulásának jobb megértését. Tanítványai sikerrel szerepeltek az MTA Lendület programjában és kimagasló nemzetközi pályázatokon egyaránt – írja az mta.hu.

SZTEinfo