Modern labor segíti a természettudományos oktatást az SZTE Ságvári-gimnáziumban

A természettudományos oktatás regionális központjává emeli a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumát az intézménynek otthont adó épület padlásterében kialakított új laboratórium. A Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) minden szempontból megfelel a 21. századbeli oktatás követelményeinek. Az új infrastruktúra kialakításához az SZTE 168 millió forint támogatást nyert. A TÁMOP-3.1.3-10/2-2010-0013 számú, „Természetismereti tudástárral támogatott közoktatás fejlesztés” című projekt része az infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan – a Dél-alföldi Régió 18 közoktatási intézményének együttműködésével – kidolgozott szakmai és tartalmi fejlesztés: a korszerű és magas szintű természettudományos szemléltetés hálózatos rendszere. A május 10-i avatóünnepségen részt vett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Bor Zsolt akadémikus, a gimnázium egykori diákja is.

Dobi János igazgató köszöntötte a megjelenteket, tréfásan megjegyezve, intézményük számára a SzeReTeD szó új értelmet nyert ezzel a fantasztikus projekttel, melynek révén szép jövő áll az iskolában folyó természettudományos oktatás előtt. Pálinkás József MTA-elnök arról szólt, a mai világban sajnos már egyáltalán nem triviális vagy közismert, hogy az emberiség tudásának nagy részét tapasztalat útján szerezte. A technikai fejlődés oda vezetett – mondta –, hogy már a gyerekek is kezdik elveszíteni a kapcsolatot a valósággal, nem saját tapasztalatukból kiindulva tudják meg, hogy a tűz meleg, éget, vagy hogy a jeges kilincshez odafagyhat a nyelvük. Ezért is örül különösen az új laboratórium elkészültének, illetve annak, hogy a műhely egyik kiemelt kutatási témája éppen az életet adó víz lesz.

– A mai technikai környezet ugyan könnyebbé teszi az életünket, de sok minden megtapasztalásától elzárja az embereket. Ezért is fontos, hogy ebben a laborban a fiatalok tapasztaljanak, ismerjenek meg olyan jelenségeket, melyek felkeltik érdeklődésüket, kerüljenek közelebb a mindennapi valósághoz. Nem szabad, hogy egyenletek vagy bonyolult magyarázatok jelentsék számukra a világot – szögezte le az akadémikus. Pálinkás József hozzátette: ahhoz, hogy a természettudományos oktatás nehéz helyzetén változtatni lehessen, forrásokra, fejlesztésekre és elkötelezett pedagógusokra van szükség. Utóbbiak munkája révén biztosítható, hogy Magyarország a jövőben is nagyszerű kutatókat, tudósokat neveljen.

Kísérletközpontú oktatás a természettudományokban címmel tartott előadást Szabó Gábor, az SZTE rektora. A professzor azt elemezte, mire tanítsuk az ifjakat, s mire ne. Előbbire – kezdte – sokkal könnyebb válaszolni. Úgy fogalmazott, a tudományfilozófiai zagyvaságokat, halandzsát, valamint a tudás látszatát keltő tudálékosságot (szaknyelvet) mindenképpen kerülni kell az oktatásban. – A szakkifejezéseket tanító, a megértést figyelmen kívül hagyó oktatás nemhogy használ, hanem bizonyítottan árt. Sajnos olyan hallgatókkal találkozunk az egyetemen, akiknek nem magyarázták el, hogy amit nem értenek, arra rá kell kérdezni. A valódi tanulás helyett a diákok többsége csak memorizálást végez több-kevesebb sikerrel – foglalta össze a problémákat. Mit tanítsunk hát akkor? – tette fel a kérdést. Elismerte, a megoldáshoz az „egzakt, de unalmas” és a „mesedélután” dilemmájának áthidalásán keresztül vezet az út, ebben rejlik a természettudományok oktatásának „művészete”. Úgy összegzett: az igazi megértést csak a tapasztalatok révén lehet nyújtani a fiataloknak. Ennek érdekében egyszerű problémák megoldásával, kísérletekkel kell közelebb hozni hozzájuk a tudományt, a kutatást. Mindemellett elengedhetetlennek tartja, hogy a tanár megdönthetetlen erkölcsi és szakmai tekintéllyel bírjon.

Bor Zsolt akadémikus A tehetség természetrajza című előadásában a természettudományok és a tehetséggondozást kapcsolatát boncolgatta. Szemléletes példákon keresztül mutatta be, mennyire meghatározó, hogy egy fiatalnak az első élményei pozitívak legyenek a tudományról. Hangsúlyozta, a tehetségnek nyilvánvalóan van öröklődő komponense is, ám az utánpótlás-nevelésben mégis kiemelkedő a tehetséggondozó tanárok, a „fizetetlen közkatonák” szerepe. Orvosolandó problémának nevezte, hogy Magyarországon hiányzik a tehetséggondozó tanárok elismerésének állami rendszere, a közoktatásban dolgozó kiváló pedagógusok nem szerezhetnek doktori fokozatot, s az egyetemi oktatók előmenetelénél is többet nyom a latban a kutatói tevékenység, mint az oktatói képesség, eredményesség.

A beruházás megvalósítóinak Dobi János igazgató mellett Csiszár Imre laboratóriumvezető és Porkoláb Mihály projektmenedzser is köszönetet mondott, majd az esemény résztvevői megtekinthették az új, modern laboratóriumot. A labor 250 négyzetméteren helyezkedik el a kiszolgálóegységekkel együtt. Két helyiségben 20-20 diák foglalkoztatására nyílik lehetőség. Az egyikben kémia- és biológia-, míg a másikban a fizika-, illetve földrajzkísérleteket lehet végezni. A tananyagfejlesztés is elsősorban ebből a négy természettudományos tárgyból történt meg.

SZTEinfo

Az eseményen készült képek itt megtekinthetők