A Külügyminisztérium - külföldi mintát alapul véve - öt évvel ezelőtt indítottja útjára az Iskolánk Európa című projektjét. Ennek lényege, hogy a középiskolás diákok olyan volt iskolatársaikkal találkozhatnak, akik jelenleg diplomata, vagy külügyminiszteri tisztségben dolgoznak. A program célja az, hogy az öregdiákok kötetlen formában tapasztalatokat adjanak át életpályájuk egy-egy részletéből, valamint közelebb hozzák egymáshoz az intézmény tanulóit. A projekt sikeresnek bizonyult, eddig több mint nyolcvan középiskolában szerveztek rendhagyó bemutatkozó órát.

Iskolánk Európa

„Vendégünk hazajött a Ságváriba” – így üdvözölte Dobi János, az egyetem gyakorló gimnáziumának igazgatója Novák Katalint és bemutatta a 11. évfolyamos középiskolai osztálynak a vendéget. A kabinetfőnök asszony különös érzésként nyilatkozott arról, hogy néhány évvel ezelőtt még maga ült a vele szemben lévő padok egyikében, ma pedig ő az, aki a katedrán állva oktat.

„A tapasztalatok érdekesek lehetnek, életszerűvé teszik az iskolában tanultakat” – utalt külügyi diplomataként és kabinet tagként szerzett élményeire. Mesélt az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző időkről, valamint a 2011. januártól júliusig tartó magyar EU-elnökségi időszakról, amikor is Magyarország első alkalommal töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Eddigi pályafutása egyik kiemelt időszakának tekinti ezt a hat hónapot.. Az itt szerzett személyes tapasztalatokból tudott meríteni és mesélni a diákoknak arról, hogyan is épül fel, milyen intézményei vannak az Európai Uniónak, valamint, hogy milyen folyamatok mentén lesz egy javaslatból irányelv vagy rendelet. Hallhattak néhány érdekességet a háttérmunkásokról is. Például azokról a szinkrontolmácsokról, akik a miniszteri tanácsüléseken kooprodukcióban döbbenetes gyorsasággal fordítanak, mégis pontosan visszaadnak minden elhangzott információt.

Uniós karrierek

Az osztályból többen is a felől érdeklődtek, milyen végzettség és nyelvi követelmények szükségesek ahhoz, hogy valaki hasonló karrierbe kezdhessen. Novák Katalin többek meglepetésére elárulta: nincs előírt szükséges végzettség ahhoz, hogy valaki ilyen feladatkörben dolgozhasson, viszont több nyelvet is magas szinten ismernie kell és írásbeli, majd szóbeli részekből álló komoly versenynyelvvizsgát kell tennie..

A tanóra keretébe foglalt bemutató és bemutatkozó előadást követően a www.u-szeged.hu arról kérdezte Novák Katalint, milyennek látja a Szegedi Tudományegyetemen végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit diplomáciai területen, valamint, hogy miért tartja fontosnak jobban megismertetni a diákokkal az uniót.

A felsőoktatás minősége

„Nem az a fontos, hogy Budapesten, vagy vidéken végez-e a hallgató. Az adott képzőhely minőségétől nagyban függ az elhelyezkedési esély. Fontos, hogy olyan felsőoktatási intézményeink legyenek, amelyek nemzetközi szinteken is elismertek. A Szegedi Tudományegyetem ilyen intézmény” – válaszolta az universitas munkaerő-piaci megítélésére. „Fontos, hogy a diákoknak természetes legyen, hogy uniós tagállam vagyunk, valamint tudják, hogy mit ad ez az országnak, tudják, hogy nekik is van szavuk a folyamatok alakítása során. Mint közismeret, tisztában kell lenniük az unió működésével, de elsősorban ismerniük kellene Magyarország saját közjogi berendezkedését és intézményrendszerét. E tekintetben sajnos nem állunk túl jól” – összegezte Novák Katalin.

Szöveg: Gaál Bernadett, fotó: Szuda Sándor

Novák Katalin rendhagyó órája a Ságváriban - GALÉRIA

Gaál Bernadett

fotók: Szuda Sándor