Bezár

Hírarchívum

Innováció a pszichológiában: gyógyító szeretet

Innováció a pszichológiában: gyógyító szeretet

2013. június 18.
4 perc

Mióta használják az állat-asszisztált terápiát a pszichológiában? Kiből lehet terápiáskutya-felvezető? Mely ebek alkalmasak terápiás kutyának? – ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk az SZTE Innovációs Klub nyári klubestjén, június 17-én a JATE Klubban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kevésbé stresszesek, alacsonyabb a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük azoknak, akiknek van házi kedvencük – tudtuk meg az SZTE Innovációs Klub nyári klubestjén. A szemeszter utolsó előadásának középpontjában az állat-asszisztált terápiák álltak. Erről beszélgetettek a meghívott előadókkal – Köböl Erika gyógypedagógussal és Kígyós Tamás pszichológussal az est házigazdái – Buzás Norbert, az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója és Kapás Ferenc, a NOS-Szeged Kft. ügyvezetője.

 

Vad lovakat betörő rabok

Mi a titka a különleges kapcsolatnak, melynek gyógyító ereje van? – vetette fel a kérdést Kígyós Tamás. A szegedi pszichológus különböző kutatásokra hivatkozott, melyek a kötődést emelték ki. Állatterápiát az Amerikai Egyesült Államokban kezdtek el elsőként alkalmazni: idősek otthonába, kórházakba látogattak el főképpen kutyákkal. Néhány hónapja az egész világsajtót bejárta az a kép, amelyen azt láthattuk: speciálisan képzett vigasztaló kutyákkal próbálták elfeledtetni a bostoni merénylet sérültjeivel a történteket, akik sokszor csak az állatok előtt tudtak sírni. Alkalmazott lovas terápiával sikereket értek el a cerebrális eredetű bénulásban szenvedő betegek gyógyítása terén, autista gyerekek pedig képesek lettek a delfinekkel kommunikálni. Az is elterjedt, hogy a börtönbüntetésüket töltő elítéltek személyiségét fejlesztik azáltal, hogy lehetőségük van vad lovakat betörni vagy más állatokról gondoskodni.

 

Sigmund Freud chau-chauja

DSC_0797-001Kígyós Tamástól megtudtuk: már Sigmund Freud is megfigyelte, ha chau-chau kutyája is bent ül a szobában a foglalkozásokon, páciensei hamarabb megnyílnak vagy megnyugszanak. Az állatokkal való foglalkozás jótékony hatásait számtalan tanulmány bizonyítja, ezért is alkalmazzák egyre szívesebben Magyarországon is mind több helyen. A módszert a 60-as években dolgozták ki az érzelmileg zavart, árva gyerekek gyógyítására, majd a terápiákat alkalmazni kezdték súlyos vagy gyógyíthatatlan betegek segítésére. Innovatívnak számít, mivel nem a hagyományos módon próbálja a betegeket meggyógyítani, hanem érzelmi kapcsolatok kialakításával, valamint közös feladatok elvégzésével.

 

A foglalkozásokon előre meghatározott feltételekkel és időtartamig dolgoznak a terapeuták a résztvevőkkel úgy, hogy az állattal való gyakorlatok szerves részét képezik az adott betegcsoport terapeutája által kidolgozott tervnek. A résztvevők nem érzik feladathelyzetben magukat, több a sikerélményük, és magabiztosabbakká válnak. A terápia folyamán sokkal magasabb a motivációs szintjük a kutya jelenlétében, így kedvvel, örömmel vesznek részt a foglalkozásokon.

 

Kiből lehet terápiáskutya-felvezető?

DSC_0811-001Bárkiből lehet terápiáskutya-felvezető – tudtuk meg Köböl Erikától. Az AURA Segítő Kutya Alapítvány önkéntese azonban kiemelte: a terápiás képzésen részt vevő állatoknak végül csupán egy százaléka válik alkalmassá arra, hogy betegeken segítsen. Ezeknek a kutyáknak ugyanis annyira jámbor természetűeknek kell lenniük, hogy ne nyűgként éljék meg, ha egy autista gyerek meghúzza a szőrüket, vagy egy kerekes székes véletlenül átgurul a farkukon. – Az alapítván jelenleg 40 kutyával és 35 felvezetővel működik. Van köztük többek között pedagógus, gyógytornász, kutyakiképző is – hallottuk Köböl Erikától. Tőle és kollégáitól is kérdezhetett a hallgatóság. Felmerült többek között, hogy mérhető-e a munkájuk eredménye? – egyelőre csak szubjektív tapasztalatokkal – jött a válasz. Az eredmények egységes kiértékelésének lehetőségén még sokat kell dolgozni – árulták el az önkéntesek, akik egy-egy kedves történetet is elmeséltek. Hallhattunk például arról az autista kisfiúról, aki rettegett a kutyáktól, a foglalkozások során azonban úgy megszerette a terápiás kutyust, hogy később más ebektől sem félt. Azt is megtudtuk, milyen szempontokat figyelembe véve választják ki a terápiás kutyákat. Két napos és hathetes korban is tesztet végeznek el a kölykön: figyelik például, hogy mekkora területet jár be, milyenek a szopóreflexei, ha a hátára fordítják, mennyire sivít. Követi-e az embert, ha eldobunk neki valamit, visszahozza-e. Felteszik egy asztalra, amiről ha le akar ugrani, megbukott a „vizsgán”. Az a kutya ugyanis, amelyik a magára jelentett veszélyt sem képes felmérni, az embernek sem tud majd megbízhatóan segíteni.

Kutyas_terapias
Innováció a pszichológiában: gyógyító szeretet - GALÉRIA


A rendezvény a TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-2012-0035 "Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen" című projekt keretében valósult meg.

 


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek