SZTE Info

Hogyan lesz egy regényből színpadi darab?

A Színpadi szerzők színpadon című délutáni interjúsorozat vendége Závada Pál Kossuth-díjas író volt, akivel Balog József újságíró beszélgetett – többek között a Janka estéi című első drámakötetéről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 9., 16:30, Dugonics tér:

 

A tótkomlósi születésű Závada Pál Szegeden töltötte el gimnazista éveit. A város kulturális lüktetése, az itt átélt első színházi élmények a mai napig nagy hatással vannak rá. – Gyerekkoromban a Szegedi Szabadtéri Játékok varázslat volt a számomra, itt hallottam és láttam először a Bánk Bánt is – emlékezett vissza az író.

 

Závada Pál úgy tartja, hogy az irodalom és a színház szorosan kapcsolódik egymáshoz. Talán ezért sem véletlen, hogy több regényéből színpadi mű született. A Janka estéi című kötet trilógiává fűzi össze a három nagyregényt: a Jadviga párnáját, A fényképész utókorát és az Idegen testünket. A Jadviga párnája színpadi változatát mai napig játsszák a budapesti Belvárosi Színházban. A kötet továbbá tartalmazza a Magyar ünnep című darabot, amely három évadot élt meg a budapesti Nemzeti Színházban. Az író beavatta a közönséget a darab különös keletkezésének a történetébe. –A Biblia Éve alkalmából Alföldi Róbert kért fel, hogy válasszak a Bibliában lévő tízparancsolat közül, és annak jegyében írjak egy színdarabot. Ebből a felkérésből született meg a Magyar ünnep, ami a harmadik parancsolat témáját dolgozza fel.

 

– A kötetben a színdaraboknak nem az előadás változata, hanem a szerzői verziója szerepel olvasott fel egy részletet Balog József a Jankai estéiből.Az író minden színdarabja valóban kapcsolódik egy könyvhöz, viszont ez nem azt jelenti, hogy a darabok egyszerű adaptációk lennének: A Janka estéi színdarab története a Fényképész utókora regényből indul ki, míg a Magyar ünnepben az Idegen testünk című regényének a főbb motívumaira ismerhetünk rá.

 

– A színpadra állítás sokkal nagyobb kihívás, mint a nyomtatott forma jegyezte meg Závada Pál. A szerző által leírt színdarab egy ajánlat, amit igazán a tehetséges rendezői elképzelés és a dramaturgia tesz sikeressé. Nem mindegy, hogy egy előadásnak milyen a térbeli hatásköre, hogyan látja és érzékeli a néző ugyanazt a darabot a színház különböző pontjaiból. Az író véleménye szerint egy jó darab elgondolkoztatja a nézőket, rávilágít a problémákra. És hogy mi lehet a mozgatórugója egy színdarabnak, ami megkülönbözteti a regénytől? A neves szerző erre is választ adott: a konfliktus színpadra kívánkozik, melyet eleven karakterek jelenítenek meg.

 

Az interjú központi témája ugyan a színház volt, azonban anélkül nem érhetett véget a beszélgetés, hogy ne essen szó Závada Pál új történelmi regényéről, ami várhatóan tavasszal kerül a könyvesboltok polcaira.

Cserei Bettina

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.