SZTE Info

Az épülő ELI is szerepet kapott az Időfutárban

Az Időfutár című háromszerzős gyerekeknek szóló kalandtörténet végre könyvformát öltött. A szegedi könyvhéten a szerzőtrió tagjai közül Gimesi Dórát a regény születéséről és saját, kedvenc karaktereiről faggattuk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 7. 18.00, Dugonics tér: 

 

SZS20130607_gimesi_dora_002Mint ahogyan a kezdetekben elindult Időfutár című rádiójátékot, úgy a regényt is Gimesi Dóra, Jeli Viktória és Tasnádi István írták. Nem is gondolnánk, de Dóra szerint a hármas-írás kifejezetten sok előnnyel jár. Úgy fogalmazott, a többszerzős felállásban mindig van legalább egy olyan személy, aki kreativitásával előrébb tudja vinni a történetet még akkor is, ha a másik két író alkotói válságban van. Nem volt ez másképp a rádiójáték összeállítása alatt sem. – Hétfőnként leültünk, megbeszéltük a story line-t vagyis, hogy öt-hat részre előre mi fog történni, és szétosztottuk, hogy ki mit írjon ezen belül. A történeten teljes egyetértésben dolgoztunk. Mindenki megírta a saját epizódját, és elküldte a többieknek, majd véleményeztük, beszúrogattunk részeket. Ez egy hosszabb folyamat, mintha egyedül csináltuk volna – mesélte Dóra a hangjáték születését.

 

A műsorral ugyanakkor rengeteg lehetőség kitárult a szerzőtrió előtt, a rádiójátékban ugyanis a párbeszédekkel kellett foglalkozniuk, így lehetőségük volt a történetet a két főhős szemszögéből meséltetni. A könyvben lényegében ugyanazzal a történettel találkozhatnak az olvasók, viszont hangsúlyosabban ismerkedhetnek meg egy-egy szereplő gondolataival, monológjaival. Mindemellett pedig ott van az is, hogy az olvasó fantáziájában immár testet öltenek a hősök és a helyszínek.

 

Hanna és Zsófi, a két lány, akiknek barátsága legyőz teret és időt. A történet szerint Hanna Szegedről költözik egy addig számára idegen városba, Budapestre. Más az első nap – rá jellemző módon – bajba sodorja magát azzal, hogy egy lomtalanítás alkalmával talált körzőt vesz magához. A tárgynak azon kívül, hogy régi, látszólag semmilyen érdekes tulajdonsága sincsen, de fény derül arra, hogy egy szabadkőműves relikvia, amit annak idején Kempelen Farkas készített, és egy időgép indítókulcsa. A történet aztán kezd bonyodalmakba torkollni, Hannát mindenféle fura alakok veszik üldözőbe, akik a körzőt akarják. Zsófinak mint legjobb barátnőnek a távolból kell megvédenie és segítenie Hannát. Ugyan fizikai értelemben hátrányokkal küzd (kerekes székes), de éles eszével és bátorságával minden rejtélyt és helyzetet megold.

 

Gimesi Dóra elárulta, a szegedi Zsófi az ő személyiségéből született. – Elég jól megjelenik a szegedi lányban a személyiségem. Könyvmoly kislány, aki rajong a krimikért és a nyomozós dolgokért. Én is ilyen voltam – meséli mosolyogva. Ugyanakkor nem Zsófi az egyetlen, akit Dóra keltett életre. Bujdosóné, a gonosz és kegyetlen igazgatóhelyettes szintén az ő ötlete, akinek azt köszönheti, hogy minden iskolai szorongását sikerült rajta keresztül kiadnia. A szereplők mellett számos szegedi vonatkozása van a regénynek: a Béke Tanszéken, a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában és az épülő ELI-ben is játszódik néhány jelenet.

 

– Tízéves kortól ajánljuk ezt a könyvet, de a felső tagozatosok és a gimnazisták számára is szórakoztató. Leginkább azért, mert van benne egy csomó hétköznapi történés, ami egy osztályban lejátszódhat: szerelmek, barátságok széthullása és összejövése. Egyszerre van fantasy és kultúrtörténeti vonulata is, ami nagyon érdekes – ajánlotta az írónő a könyvet.

 

Az Időfutár című regényhez egy kalandos feladat is kapcsolódott. Szerte a városban elrejtettek néhány sakkfigurát, amit a kis nyomozóknak meg kellett találniuk. A játék nyertese Hódi Márta, a Béke Utcai Általános Iskola tanulója lett, nyereménye pedig egy, az Időfutár példányaiból.

 

 Gaál Bernadett


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.