Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Kísérletezéssel egybekötött továbbképzést szervezett a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Kémikusok Egyesülete általános és középiskolai kémiatanároknak, azért, hogy gyakorolhassák, miként lehet minél hatékonyabban felkelteni az ifjúság figyelmét a természettudományok iránt.
Július 5-én közel 35 iskolából 40 kémiatanár érkezett Szegedre, hogy a nemrég felújított Dóm téri épületben részt vegyen egy szakmai továbbképzésen. Ennek célja az volt, hogy a diákoknak tartott tanórák színvonalának további emelésében és a minél gyakoribb kísérletezés megvalósításában segítse a tanárokat. Több különleges bemutató és laborgyakorlat teremtett lehetőséget arra, hogy a részt vevő oktatók láthattak, illetve részben saját maguk is végezhettek látványos és érdekes kémiai kísérleteket, amelyek segítségével az óráikon később könnyebben bevezethetik a diákjaikat a kémia rejtelmeibe.
A laborban összesereglett tanárok kisebb-nagyobb csoportokba tömörülve kísérletezhettek a kiosztott feladatlapokon megadott utasítások szerint. A feladatok közt szerepelt például a cukor, kavics és homok elkülönítése pusztán a fizikai tulajdonságaik alapján vagy dió és fém égésének vizsgálata, továbbá élelmiszergélekkel végzett, illetve a tanulók által tervezett kísérletek és még sok-sok más feladat is. Így garantálható, hogy minden tanár kolléga vitt haza magával újabb jó ötleteket, amelyeket a jövő tanévtől már a saját mindennapi tanítási gyakorlatában is alkalmazhat.
 |
| Kémiatanárok továbbképzése - GALÉRIA |
A jó hangulatú, baráti légkörű eseményen egyik szervezőként részt vett Szalay Luca, az ELTE Kémiai Intézetének adjunktusa is, aki elmondta, hogy a tapasztalatok és a kutatási eredmények szerint a mai diákok többségét sajnos nem érdekli eléggé kémia. Ennek okaként elsősorban az idő- és eszközhiányt nevezte meg, ami óriási mértékben akadályozza a gyakorlatcentrikus, aktív tanulói részvételre alapozó munkát. Ügyes trükkökkel és sok lelkesedéssel, kreativitással, kitartással azonban még a legnehezebb helyzetben is lehet színvonalas munkát végezni. Ennek segítését tűzte ki célul ez a módszertani továbbképzés. – Sokkal aktívabb szerepet kell biztosítani a gyerekeknek, hogy lehetőségük legyen a kémiaórán elhangzottakat alkalmazni is – hangsúlyozta az adjunktus asszony a gyakorlati feladatok fontosságát. – A kémia megszerettetése nagyon fontos még azon gyerekek esetében is, akikből nem lesz kémikus – fogalmazott Szalay Luca, lévén hogy a természettudományos alapműveltség elengedhetetlen a modern világban való eligazodáshoz. Hiszen enélkül akár az áltudományok és az ezekkel visszaélő csalók áldozataivá is válhatunk. Elmondta, hogy a természettudományos vizsgálati módszerek valamint a tudományos életben működő önellenőrző mechanizmusok megismerése lehetővé teszi, hogy a fiatalok megtanuljanak bízni a természettudósokban. Erre nagyon nagy szükség is van a mai világban, amikor mind az egyén, mind a társadalom nap mint nap súlyos döntésekkel kerül szembe, miközben az igaz és a hamis információk jóformán egyforma sebességgel terjednek az interneten és a médiában.
Őszi Tamás
