Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az ELI-ALPS oktatást érintő várható hatásairól is beszélt Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a július 4-i lakossági fórumon a Rektori Hivatal dísztermében.
– Nem csak az ELI-ALPS miatt érdemes fizikusnak tanulni. Ez a tudás az elkövetkezendő egy-két évtizedben nagyon keresett lesz – hallottuk Szabó Gábor akadémikustól az „ELI ALPS megvalósítását előkészítő projekt II. fázisa” nevű projekt lakossági fórumán az SZTE Rektori Hivatal dísztermében. Megtudtuk: a fotonika egy rendkívül dinamikusan fejlődő, húzó iparág, melyhez nagy potenciálú piac tartozik. A tudományos világ tekintete a jövőben Kelet-Európára szegeződik: Szeged mellett Prágában és Bukaresten épül az ELI-ALPS-hoz hasonló lézeres kutatóközpont, melyeket egy konzorcium működtet majd. Szabó Gábor hangsúlyozta: a szegedi több tekintetben is kilóg a sorból. Nemcsak azért, mert dizájnosabb, mint a többi, hanem azért is, mert rendkívül ötletes műszaki megoldásokat alkalmaznak benne. Nagyon fontos ugyanis, hogy az épület rezgésmentes legyen.
A 2015-re felépülő lézerközpontot az ELI-HU Nonprofit Kft. üzemelteti majd, amely 90 százalékban állami tulajdon, 5 százalékban Szeged városáé, 5 százalékban a Szegedi Tudományegyetemé. A Tisza-parti universitas nagy szerepet vállalt az oktatási feladatok ellátásában, konzorciumban a Pécsi Tudományegyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponttal és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal. Az ELI felépülése ugyanis komoly szakember igényt vet fel. Szükség lesz majd fizikusokra, mérnökökre, informatikusokra és szinte bármely más tudományterületről is szakemberekre. Hogy pontosan melyikből, azt a jövőbeli kutatások is meghatározzák, valamint az, hogy milyen cégek, vállalatok népesítik majd be az ELI-ALPS körüli tudásparkot. Új képzéseket is indít az ELI kapcsán az SZTE: többek között lézertechnika és elektronika szakirányt. Európai uniós pályázatok is támogatják az oktatási feladatokat: például a „hELIos” program, az „Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában” vagy az „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra”.
 |
| Tudósokat csalogat vissza Szegedre az ELI - GALÉRIA |
Az ELI-ALPS csalogatóan hat a korábban Szegeden végzett, de máshol dolgozó szakemberekre is, akik közül egyre többen visszaszállingóznak ide – tudtuk meg Szabó Gábortól, aki elmondta: tudják, mit, hogyan kell majd tanítani, a kérdés, hogy kinek. Hangsúlyozta: fontos, hogy a fiatalok felismerjék, érdemes ezt a tudományt tanulni, hiszen hamarosan egész Európa-szerte szakemberhiány jelentkezik. A lakossági fórumon Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a projekt részleteit, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár pedig arról beszélt, hogy az egész országnak nagyon fontos az ELI, megvalósítása összkormányzati érdek.
Az ELI-ALPS-ról készült korábbi összeállításunkat elolvashatják itt:
Bobkó Anna
