Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A kommunikációnk, vásárlásunk vagy akár szórakozásunk során összegyűlő adatok nem csak a vásárlási szokásainkra kíváncsi cégeket érdeklik – tudományos vizsgálatok társadalmi jelenségekre is rámutatnak – derült ki az Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma című projekthez szervezett január 25-i konferencián.
Az elmúlt években hihetetlen mennyiségű információ kezdett felhalmozódni például a mobiltelefon-hálózatok, a szociális hálózati alkalmazások, az egyre olcsóbb képrögzítés, hatalmas tőzsdei pénzügyi rendszerek és más korszerű technológiák használatával. Ezek az adatok fontos társadalmi folyamatokat reprezentálnak, ám e folyamatok feldolgozása csak részleges, és sok esetben nem is elérhető a nyilvánosság számára. Az adatok jelentős része elosztottan (például a mobileszközökön) keletkezik, ami további kihívást jelent az elosztott feldolgozás módszereinek kidolgozása szempontjából, ami lehetőséget ad társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértésére, vagy akár esetenként előre jelzésére. A FuturICT.hu ilyen kutatásokat fog össze a legkiválóbb hazai szakemberek bevonásával.
A pénzügytől a járványig
– Azt szeretnénk elérni, hogy az a nagy mennyiségű adathalmaz, ami az emberek mobileszközein internetezés során felhalmozódik, közcélra is felhasználható legyen. Ilyen a tudományos kutatás is, például a pénzügyi rendszerekhez vagy akár a járványok terjedésének vizsgálatához is hasznos információkat lehetne nyerni a vizsgálatok során – magyarázta az SZTE Dugonics téri központi épületében tartott fórumon Jelasity Márk, a projekt szakmai vezetője. Hozzátette: lehetőség van arra is, hogy a kidolgozott adatforrásokat, algoritmusokat és technológiákat üzleti formában is hasznosítsák. Olyan ez, mint a nyílt forráskódú szoftverek esete, amelyeknél sokan együttműködve, ingyen dolgoznak programokon, mégis vannak olyan cégek, amelyek képesek ebből profitot termelni, mert valamilyen hozzáadott értéket produkálnak a szoftverrel.
Biztonságban
A FuturICT projekt külön alprojektje foglalkozik az adatvédelemmel, a munkát az SZTE adatvédelmi szakértője, Alexin Zoltán koordinálja. – Az algoritmusok kifejlesztése során is egyik fő célunk az, hogy olyan algoritmusokat találjunk ki, amelyek nem igénylik azt, hogy konkrétan letöltsük az adatokat a telefonokról – azok lokálisan a készüléken maradnak, úgy fogják az elméleti és modellezési feladatokat megoldani, hogy közben nem kerül máshová az adat, és nem derül ki mások számára konkrét, személyekhez köthető információ – tudtuk meg a szakmai vezetőtől.
Változó világ, változó viselkedés
A konferencián előadást tartott Kertész János akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora is, aki az u-szeged.hu-nak elmondta, a kommunikációnk, vásárlásunk, vagy akár szórakozásunk során produkált adatokat fel lehet használni arra, hogy jobban megismerjük a társadalmat, az emberek viselkedését. Erre nagy szükség van, mert éppen az információs kommunikációs technológia fejlődése révén a társadalom, az emberi viselkedés soha nem látott tempóban változik. A professzortól azt is megtudtuk, az úgynevezett computational social science négy-öt éve vált önálló területté, a vezető folyóiratokban (Science, Nature) egyre nagyobb elismertséget kap.
A FuturICT.hu az informatika és a társadalomtudományok határterületén mozgó kutatásokat foglal magába, amelyek kapcsolódnak a FuturICT nevű európai kutatói hálózathoz. A projekt (TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013) 2012 decemberében indult, és 2014. november 30-án zárul majd. Célja, hogy a konzorciumi partnerek együttműködését erősítve, az európai projekthez kapcsolódó kutatásokat folytasson, ennek kapcsán ezeken a szakterületeken fiatal kutatókat képezzen ki.
Arany Mihály
