SZTE Info

Pipás Pista Universitas bérlettel

A Szegedi Nemzeti Színház január 25-én ősbemutatóra készül. Pozsgai Zsolt: Pipás Pista című tanyawesternje kerül színre, melyet a Szegedi Tudományegyetem hallgatói Universitas bérlettel nézhetnek meg.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közönségtalálkozót tartanak Pipás Pista – a tanyawestern születése címmel a Somogyi- könyvtár I. emeleti folyóiratolvasójában január 10-én, csütörtökön 16 óra 30 perctől a Szegedi Nemzeti Színház új produkciójáról. A belépés ingyenes.

 

A szegedi tanyavilágban élt Pipás Pista, eredeti nevén Rieger Pálné, született Fődi Viktória.

A tanyavilágban mindenki férfinak ismerte, csak a börtönben derült ki, hogy nő. Pipás Pistát tizenkét éves korában cselédnek adták el a szülei, ott erőszakolta meg a gazda, majd mivel gyerek jött, kiházasította egy német cseléddel, Rieger Pállal, aki viszont egy év múlva meghalt az első világháborúban. A gyerek árvaházba került. Pipás Pista örökölt egy tanyát a nagyszüleitől, oda költözött, és férfiként élt tovább.

A feljegyzések szerint a kocsmában mindenkit túlivott, úgy verekedett, mint senki más, és úgy is dolgozott, mint két férfi. A tanyán egy kutyával, egy kecskével – és egy süketnéma, bolond fiúval élt, aki ellátta a teendőket, segített neki. Pipás Pistát először Papuskáné Bumbus Máli kereste meg azzal, hogy ölje meg az urát, mert üti-veri őt, és már nem bírja. Százötvenezerért mérgezte meg. És ettől kezdve még hat esetben ölt meg olyan férjeket, akik rosszul bántak a feleségükkel. Mind a hét eset más és más volt. Volt, akit csak a pénzért, volt, akit meggyőződésből ölt meg. Olyan is volt, aki tudta előre a végzetét – ha Pipás Pista megjelenik nála este, neki vége, megy a halálnak. A tanyavilágban az asszonyok tudták már, hogy kell megszabadulni a férjeiktől – Pipás Pistára pedig nem tudtak semmit rábizonyítani. Egészen az utolsó esetig…

 

Ki volt ez a nő (vagy férfi?) és mi hajtotta előre végzetét? A zenés, olykor kegyetlen, olykor kacagtató játék elvezet bennünket a harmincas évek tanyavilágának átkozott és áldott világába - fogalmazott művével kapcsolatban Pozsgai Zsolt író.

 

A Pipás Pistáról szóló vidám, zenés darab a Szeged környéki tanyavilág híres-hírhedt alakjának történetét dolgozza fel. Rendezőként a Jászai Mari-díjas színész-rendező, a Szabadkán élő Kovács Frigyes mutatkozik be a szegedi közönségnek. A címszerepet Szabó Gabi alakítja, akit az elmúlt évadban a Veszedelmes viszonyok és a Nő a múltból című előadások főszereplőjeként láthatott a közönség.

 

A Szegedi Nemzeti Színház – partner intézményei közreműködésével – az ősbemutató elé-köré kísérő rendezvényeket font annak érdekében, hogy a közönség minél jobban megismerje a címszereplő igaz történetét, valamint a kort, amelyben a darab cselekménye játszódik: kedvet kapjon az előadás megtekintésére.

 

A Somogyi- könyvtár I. emeleti folyóiratolvasójában január 10-én (csütörtökön) 16.30 órától tartanak közönségtalálkozót Pipás Pista – a tanyawestern születése címmel. Pozsgai Zsolt íróval Gyüdi Sándor főigazgató beszélget. A belépés ingyenes.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.