SZTE Info

Fókuszban a fizika: egy nap a problémamegoldás tudományának

Megtelt az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Budó Ágoston terme január 26-án. A Fizika Napja alkalmából nemcsak látványos kísérletekkel, hanem tudománynépszerűsítő előadásokkal is várták az érdeklődőket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Miért érdemes manapság fizikát tanulni? – tette fel a kérdést előadásában Szabó Gábor akadémikus, lézerfizikus, az SZTE rektora.

 

Tanulásra feltett élet

A homo habilis példáján keresztül rávilágított arra, az emberi fejlődés úgy alakult, hogy arra tesszük föl az életünket, hogy tudunk valamit, és ezt a tudást át tudjuk adni. Az OECD országok között Brazília után Magyarország a második abban a sorban, mely a diplomás és nemdiplomások fizetések közti arányt mutatja, vagyis itt a második legnagyobb a különbség a bérek között. Ugyanakkor Magyarországon az alacsony képzettségű szektorban a nemzetközi átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség, a diplomások elhelyezkedési lehetősége jobb, mint az átlag – sorolta a rektor. Végül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tanulmányát idézte, miszerint nincs diplomás túlkínálat, ugyanakkor célszerű meggondolni, melyik intézményt választja az ember.

 

Az ökonofizikától a tömegek viselkedéséig

– Fizika az, amit akkor csinálnak a fizikusok, mikor nem látja őket senki – idézte egy amerikai fizikus fogalom-meghatározását a rektor, majd a tudomány néhány felhasználási területéről szólt. Emlékeztetett például a Science egyik 2005-ös számában megjelent 100 megoldatlan tudományos kérdésre – közülük egyik a legerősebb lézerre vonatkozik, ezt a rejtélyt talán éppen Szegeden, a 2015-re megépülő ELI-ben oldják majd meg.

 

A professzor a fizika egzotikus alkalmazásairól is szólt. Ilyen tudományterületként jelentkezett az ökonofizika, mely a fizikai törvényszerűség analógiáján magyaráz közgazdaságtani jelenségeket. Említhetjük a hálózattudományt is, mely például a kapcsolt hálózatokban való hibaterjedést vizsgálja, de a tömegek viselkedésének modellálásához is használhatjuk a fizikát.

 

Ez működik!

A fizika nem tények halmaza, hanem gondolkodásmód, abban segít, hogy a problémát meg tudjuk fogalmazni. Arra tanít, hogy egyszerű elemekből modellezzünk – így Szabó Gábor.

A Fizika Napján részt vett Kiss László, az MTA Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója is, aki korábban Szegeden végezte tanulmányait, itt szerzett okleveles fizikus végzettséget, majd PhD-fokozatot is. Egyetemi tanársegéd, majd adjunktus is volt még a Tisza-parti városban, majd 2002 végén hagyta el Szegedet. A Sydney-i Egyetemen hét éven át kutatott, majd 2009-ben Budapesten az akadémián folytatta pályafutását. Az MTA fiatal kutatóknak kiírt Lendület programja legelső meghirdetett évfolyamának támogatottja volt. Kiss László járt már az Egyesült Államokban, Kanadában és Spanyolországban is, úgy véli, ahhoz képest, hogy mekkora Magyarország és mennyit fektet a tudományba, nagyon jó a nemzetközi tudományos elismertsége. – Egyetértek a Szabó Gábor rektor úr előadásában elhangzottakkal. A fizika ténylegesen a gondolkodás, a problémamegoldás egyfajta módszerét adja. Nem biztos, hogy ez az egyetlen módszer, de egy biztos: ez működik. Tanulmányaim során a fizika több ágát is megismertem, ezért mondhatom, hogy szélesebb rátekintésem van a természet működésére – ezáltal gazdagodik az ember – mondta el az u-szeged.hu-nak Kiss László.

 

Már megérte

A tudománynak szentelt napon a fizika számos alkalmazásával megismerkedtek az érdeklődők. Hallgatók és doktoranduszok magyarázták a lézer működését, a bolygók mozgását, de azt is, miképpen működik a kódleolvasó.

 

Egyetemisták számára készült színes ábrákat mutatott Szaszkó-Bogár Viktor PhD-hallgató az érdeklődőknek. Ezek digitális tananyag-fejlesztésként készültek, de alapjában ugyanazt a célt szolgálják: színesen, kezelhető felületen mutatnak be bonyolultabb kvantumos számításokat. Beállíthatunk például egy skálát, ami az elektron megtalálási valószínűségéhez kötődik, és színekkel modellezhetjük a kvantumos rendszert. – Még a kisgimnazistáknak is érdekes, ők is idejönnek, és egy-egy alapkísérletet el tudunk nekik magyarázni – ha csak egy gondolatot elindít bennük: már megérte – összegzett a doktorandusz.

 

Arany Mihály


Fizika_napja galéria

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.