Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Móra Ferenc Múzeum „Pipás Pista, az átokházi hóhér” címmel kamarakiállítással kapcsolódik a Szegedi Nemzeti Színház Pozsgay Zsolt által írt ősbemutatójához. A kiállítást február 22-én, pénteken 16 órakor nyitja meg Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója és Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.
A nagy gazdasági világválság utolsó éveiben hátborzongató bűnügy részletei kerültek napvilágra. A szegedi határ Átokházának nevezett részében, ahol a szegénység és iskolázatlanság jellemezte nagyobbrészt a tanyavilág népét, a szóbeszéd szerint egy férfiruhába öltözött asszony sorban meggyilkolta azokat a férfiakat, akik pokollá tették családjuk életét. Az első bűntényre 1932-ben derült fény, majd az ennek nyomán megindult nyomozás még egy gyilkosságot bizonyított rá a rejtélyes elkövetőre, Rieger Pálnéra, álnevén Pipás Pistára.
A bírósági tárgyalásokra 1933-ban került sor, amelyek részleteiről a korabeli sajtó folyamatosan tudósított. A peranyagból és a sajtóhírekből különös és felkavaró sorsok bontakoztak ki, amelyeket a tanyavilágban szájról szájra terjedő történetek még jobban kiszíneztek.
Pipás Pista alakja máig ismert az egykori átokházi és a vele határos dél-alföldi tanyavilágban. Különc személyisége több írót, újságírót, filmrendezőt indított az általa elkövetett bűnügyek tanulságainak feltárására. Veszelka Attila és Bubryák István könyvet szentelt a témának, míg Pozsgay Zsolt drámaírót „tanyawestern” írására ihlette az „átokházi hóhér” története.
A Móra Ferenc Múzeum a Szegedi Nemzeti Színház bemutatójához kapcsolódó tárlatán részben a korabeli tanyavilágot idézi fel archív fotók és korabeli tárgyak bemutatásával, részben – Veszelka Attila kutatásai nyomán – a bűneset hiteles dokumentumait mutatja be a közönségnek. A legenda utóéletéből az elmúlt évtizedekben megjelent könyvekkel, sajtótermékekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. A szegedi közönség először láthatja a kiállítás keretében Szűcs Lóránt kosztümös kisfilmjét, valamint a legenda szerint Pipás Pista által viselt csizmát.
A tárlatot Bárkányi Ildikó, a kiállítás rendezője mutatja be. Közreműködik a színházi darab zenei rendezője, Fábri Géza tamburás. 16.30-tól Veszelka Attilával, Pipás Pista történetének krónikásával, a „Pipás Pista, az átokházi tanyavilág hóhéra” című könyv szerzőjével beszélget a tárlat rendezője. A megnyitón részt vesz a darab főszereplője, Szabó Gabi is.
SZTEinfo
