Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Korszerű orvostechnológiai és informatikai eszközök növelik az SZTE gyermekklinika koraszülött intenzív osztályán ápolt csecsemők életben maradási esélyeit.
A Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központjában 2011-ben indult az az épületfelújítást, illetve diagnosztikai berendezések, műszerek és az orvosinformatikai rendszer beszerzését célzó komoly fejlesztés, melynek projektzáró rendezvényére és sajtótájékoztatójára augusztus 23-án került sor a gyermekklinikán. A TIOP-2.2.2./C-10/1/2011-0010 azonosítószámú, „A Dél-alföldi régió koraszülöttei betegkövetése az SZTE gyermekklinikán” című projektre az SZTE 343,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert 2011-ben. Az idei esztendőben a többletköltségek fedezésére 35,2 millió forint további támogatáslehívási lehetőséget kapott a beruházás a projektelszámolások függvényében. A 10 százalékos önrészt Szeged városa biztosította 38,2 millió forint értékben – derült ki az eseményen.
Mint megtudtuk, a jelentős támogatás eredményeképpen felújíthatták a gyermekklinika újszülött intenzív osztályát, nagy értékű diagnosztikai berendezéseket, műszereket szereztek be, valamint biztosíthatóvá válik ezen eszközök egységes orvosinformatikai rendszerbe foglalása.
A projekt közvetlen célja a szegedi intézmény mint úgynevezett PIC (perinatális intenzív centrum) III. orvostechnológiai és informatikai eszközeinek fejlesztése volt, az elavult eszközpark cseréje az elvárásoknak megfelelő korszerű, high-tech diagnosztikai eszközökre. A megvalósult beruházás révén – fejtette ki Túri Sándor professzor, projektvezető – a korábbi két telephely (Újszeged, valamint Korányi fasor) helyett immár egy helyen, a Korányi fasor 14-15. szám alatti épületben működhet 30 ágyon, 284 négyzetméteren a színvonalas és hatékony koraszülött-betegellátás. A koraszülött intenzív ellátást 143 új orvosdiagnosztikai eszköz segíti, melyeket már üzembe helyeztek, s jelenleg zajlik az egységes informatikai rendszerbe kapcsolásuk. Az orvosi berendezésekből nyert adatok online elérése és direkt digitális rögzítése segíti a betegellátás dokumentálását, a laboratóriumi és képi eredmények könnyebb elérhetősége pedig növeli a kezelőorvos biztonságát, aki folyamatosan monitorizálhatja az összes koraszülött azonnali állapotát. A korszerűbb berendezések és eljárások alkalmazása hosszú távon egyértelműen növeli majd a gyógyítás hatékonyságát.
– Itt a Korányi fasoron a korábban 17+3 ágyas koraszülött inzenzív osztályon mindent sikerült lecserélnünk ebben a projektben. A korszerűsítésnek, bővítésnek, illetve a telephely-egyesítésnek köszönhetően immár 30 ágyon végezzük a betegellátást, 30 új inkubátorral, respirátorral. Ezek különböző fokozatúak: a hagyományos lélegeztetőkön kívül van közöttük 7 darab magas frekvenciájú gépi lélegeztetést biztosító, akad, amelyik nitrogén-oxidot tud hozzáadagolni, amivel a kis vérköri ereket ki tudja tágítani. Ezenkívül modern monitorokkal is gazdagodtunk, így folyamatosan mérni tudjuk a légzést, a pulzust, a vérnyomást, a hőmérsékletet. Magát az épületrészt is megszépítettük, kifestettük, kicsempéztük. 22 számítógép segíti majd a szakemberek munkáját, megvalósulhat az elektronikus lázlap is. Ez azt jelenti, hogy a betegek státuszát, történetét már nemcsak kézzel rögzítjük, hanem számítógépre is, majd a papír hamarosan eltűnik – avatott be a beruházás részleteibe Túri Sándor.
A professzor kérdésünkre válaszolva elárulta, az SZTE gyermek-egészségügyi centrumában évente 240 ezer gyermeket kis beteget látnak el ambulánsan, míg 65-70 ezer az osztályra kerülők száma. Ez nagyjából állandónak tekinthető, mint ahogyan az is, hogy hazánkban 10 százalék a koraszülöttek aránya. (Koraszülöttnek tekinthető a 2500 gramm alatti súllyal, illetve a 37-38. terhességi hét előtt világra jött baba.) A szegedi klinika az újszegedi részleggel együtt évente körülbelül 370 koraszülöttet ápolt, illetve várhatóan ennyit kell ellátni a jövőben is a Korányi fasoron.
– A projektnek hála ezeknek a koraszülötteknek sokkal kedvezőbbek lesznek az életkilátásaik, mint azelőtt. Hatalmas segítséget jelentenek a szakembereknek a modern inkubátorok, melyek számos adatot tudnak monitorizálni. Bízunk benne, hogy a 8 ezrelék körüli halálozás megint lecsökkenhet 5 ezrelék alá, illetve talán még jelentősebb fejlemény lehet, hogy a hazakerülők sokkal jobb esélyekkel indulnak neki életüknek, mint az eddigi koraszülött társaik – mondta a projektvezető.
SZTEinfo
