SZTE Info

Nagyszabású fejlesztés zárult az SZTE gyermekklinikán

Korszerű orvostechnológiai és informatikai eszközök növelik az SZTE gyermekklinika koraszülött intenzív osztályán ápolt csecsemők életben maradási esélyeit.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központjában 2011-ben indult az az épületfelújítást, illetve diagnosztikai berendezések, műszerek és az orvosinformatikai rendszer beszerzését célzó komoly fejlesztés, melynek projektzáró rendezvényére és sajtótájékoztatójára augusztus 23-án került sor a gyermekklinikán. A TIOP-2.2.2./C-10/1/2011-0010 azonosítószámú, „A Dél-alföldi régió koraszülöttei betegkövetése az SZTE gyermekklinikán” című projektre az SZTE 343,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert 2011-ben. Az idei esztendőben a többletköltségek fedezésére 35,2 millió forint további támogatáslehívási lehetőséget kapott a beruházás a projektelszámolások függvényében. A 10 százalékos önrészt Szeged városa biztosította 38,2 millió forint értékben – derült ki az eseményen.

 

Mint megtudtuk, a jelentős támogatás eredményeképpen felújíthatták a gyermekklinika újszülött intenzív osztályát, nagy értékű diagnosztikai berendezéseket, műszereket szereztek be, valamint biztosíthatóvá válik ezen eszközök egységes orvosinformatikai rendszerbe foglalása.

 

IMG_1933_szteA projekt közvetlen célja a szegedi intézmény mint úgynevezett PIC (perinatális intenzív centrum) III. orvostechnológiai és informatikai eszközeinek fejlesztése volt, az elavult eszközpark cseréje az elvárásoknak megfelelő korszerű, high-tech diagnosztikai eszközökre. A megvalósult beruházás révén – fejtette ki Túri Sándor professzor, projektvezető – a korábbi két telephely (Újszeged, valamint Korányi fasor) helyett immár egy helyen, a Korányi fasor 14-15. szám alatti épületben működhet 30 ágyon, 284 négyzetméteren a színvonalas és hatékony koraszülött-betegellátás. A koraszülött intenzív ellátást 143 új orvosdiagnosztikai eszköz segíti, melyeket már üzembe helyeztek, s jelenleg zajlik az egységes informatikai rendszerbe kapcsolásuk. Az orvosi berendezésekből nyert adatok online elérése és direkt digitális rögzítése segíti a betegellátás dokumentálását, a laboratóriumi és képi eredmények könnyebb elérhetősége pedig növeli a kezelőorvos biztonságát, aki folyamatosan monitorizálhatja az összes koraszülött azonnali állapotát. A korszerűbb berendezések és eljárások alkalmazása hosszú távon egyértelműen növeli majd a gyógyítás hatékonyságát.

 

– Itt a Korányi fasoron a korábban 17+3 ágyas koraszülött inzenzív osztályon mindent sikerült lecserélnünk ebben a projektben. A korszerűsítésnek, bővítésnek, illetve a telephely-egyesítésnek köszönhetően immár 30 ágyon végezzük a betegellátást, 30 új inkubátorral, respirátorral. Ezek különböző fokozatúak: a hagyományos lélegeztetőkön kívül van közöttük 7 darab magas frekvenciájú gépi lélegeztetést biztosító, akad, amelyik nitrogén-oxidot tud hozzáadagolni, amivel a kis vérköri ereket ki tudja tágítani. Ezenkívül modern monitorokkal is gazdagodtunk, így folyamatosan mérni tudjuk a légzést, a pulzust, a vérnyomást, a hőmérsékletet. Magát az épületrészt is megszépítettük, kifestettük, kicsempéztük. 22 számítógép segíti majd a szakemberek munkáját, megvalósulhat az elektronikus lázlap is. Ez azt jelenti, hogy a betegek státuszát, történetét már nemcsak kézzel rögzítjük, hanem számítógépre is, majd a papír hamarosan eltűnik – avatott be a beruházás részleteibe Túri Sándor.

 

IMG_1905_szteA professzor kérdésünkre válaszolva elárulta, az SZTE gyermek-egészségügyi centrumában évente 240 ezer gyermeket kis beteget látnak el ambulánsan, míg 65-70 ezer az osztályra kerülők száma. Ez nagyjából állandónak tekinthető, mint ahogyan az is, hogy hazánkban 10 százalék a koraszülöttek aránya. (Koraszülöttnek tekinthető a 2500 gramm alatti súllyal, illetve a 37-38. terhességi hét előtt világra jött baba.) A szegedi klinika az újszegedi részleggel együtt évente körülbelül 370 koraszülöttet ápolt, illetve várhatóan ennyit kell ellátni a jövőben is a Korányi fasoron.

 

– A projektnek hála ezeknek a koraszülötteknek sokkal kedvezőbbek lesznek az életkilátásaik, mint azelőtt. Hatalmas segítséget jelentenek a szakembereknek a modern inkubátorok, melyek számos adatot tudnak monitorizálni. Bízunk benne, hogy a 8 ezrelék körüli halálozás megint lecsökkenhet 5 ezrelék alá, illetve talán még jelentősebb fejlemény lehet, hogy a hazakerülők sokkal jobb esélyekkel indulnak neki életüknek, mint az eddigi koraszülött társaik – mondta a projektvezető.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.