Bezár

Hírarchívum

Szakmai javaslatok formálódtak a Lifelong Learning Konferencián

Szakmai javaslatok formálódtak a Lifelong Learning Konferencián

2013. április 19.
3 perc

Az élethosszig tartó tanulás mellett a felnőttképzés helyzete is terítékre került a 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencián. Szakmai javaslatok születtek, intézményi kapcsolatok erősödtek a szegedi rendezvényen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Zárónapjához ért április 19-én a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning (LLL) Konferencia. Az élethosszig tartó tanulás köré szerveződő rendezvényen Pausits Attila szavai nyitották meg a napot a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon (JGYPK). – A múlt inputorientált minőségbiztosítását ma az output váltja fel – mondta az ausztriai Danube University Krems Oktatásmenedzsment és Felsőoktatási Fejlesztési Központjának igazgatója. – Eközben a nemzeti minőségbiztosítást a nemzetközi váltja fel, amelyben a rendszerakkreditáció a hangsúlyos, hiszen ha az intézmény jól működik, akkor a programját is ez jellemzi majd – fejtette ki a szakember, akinek „anyaintézménye” is erre törekszik.

 

A Danube University Krems speciális egyetem Ausztriában, amely „csak” mestertanulmányokat és „továbbképzéseket” működtet. Így az élethosszig tartó tanulást népszerűsíti. Ezt bizonyítja az is, hogy hallgatóik átlagéletkora 40 év. Pausits Attila vitaindító gondolatként hozzátette: az OECD egyik világméretű vizsgálata rámutatott arra, hogy szabadabb és lehetőségorientáltabb diskurzusra van szükség az oktatásban.

 

Katona Miklós előadásából kiderült, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal is az élethosszig tartó tanulást szeretné ösztönözni a pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztésével. A program létjogosultságát a projektvezető egy rövid kísérlettel be is bizonyította. Kiderült, hogy az SZTE JGYPK előadójában keveseknek akad olyan idősebb ismerőse, aki életében kettőnél több munkahelyen dolgozott. Ezzel szemben a 30-35 éves baráti körökben három-öt álláson már túl voltak. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos életpályamodellt egy új típusú váltja fel, amelyben az életen át tartó tanulás (LLL) mellett az életen át tartó tanácsadás (LLG) szerepe is megnő.

 

A konferencia második napján a felnőttkori tanulást vizsgálták a minőség és a finanszírozás szempontjából is, de szó esett emellett tanulás társadalmi és gazdasági hasznáról, valamint a szak- és felnőttképzés aktuális jogszabályi változásáról.

 

Farkas Éva, a rendezvény főszervezője elárulta: a két nap alatt az oktatás finanszírozása és a felnőttképzési törvény változása váltotta ki a legnagyobb szakmai vitát. – Ez a diskurzus azonban eredményes volt, hiszen minden szekcióról készül szakmai összefoglaló, amely javaslatok formájában eljut a döntéshozókhoz – számolt be az SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet szakértője és egyetemi docense. – A 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia eredménye, hogy – külföldi szakemberek aktív részvételével – szakmai szempontból és a kapcsolatépítés területén is sikerült továbblépnünk. Úgy láttuk, hogy a legnagyobb hazai kihívás az élethosszig tartó tanulás elismertetése. Cél, hogy lássák az emberek a tanulás értékét, valamint azt, hogy hozzá tartozik az élethez – fogalmazott a főszervező. Hozzáfűzte: a társadalmi támogatottságot szeretnék célcsoportra szabottan is elérni, hogy megkönnyítsék ezzel a terület finanszírozását.

 

Kiss Tímea

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek