A klímaváltozással kapcsolatos veszélyek közül Magyarország számára különösen fontos a vízhiány és az aszály. A fenntartható vízgazdálkodás lehetőségeit vizsgálja a Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar–szerb határ menti régióban című projekt.
A WAHASTRAT HUSRB 1203/121/130 azonosítót viselő projekt kedvezményezettje a Szegedi Tudományegyetem, partnerei az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai, valamint Műszaki Kara, illetve az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.
Mucsi László, az SZTE TTIK általános és oktatási dékánhelyettese, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense az április 18-i sajtótájékoztatón elmondta, az aszály- és a vízháztartás komplex rendszert alkot, tavasszal ár- és belvízzel, nyáron aszállyal küzdünk. Míg az elmúlt időszakban 400 ezer hektáron állt a belvíz, a vízügyi igazgatóság adatai szerint egy Balatonnyi mennyiségű vizet kellett leszivattyúzni, a szárazság is jelentős károkat okoz. A határon túli területen is hasonló problémákkal küzdenek a szakemberek, ez is indokolja a két ország együttműködését.
Közös vízgyűjtő, közös projekt
Blanka Viktória, a tanszék munkatársa a sajtótájékoztatón elmondta, a Vajdaság és a Dél-Alföld közös vízgyűjtővel rendelkezik, így közös módszereket, megoldási lehetőséget javasolnak. A projektben 18 magyar és 14 szerb kutató és vízügyi szakember vesz részt. A cél az aszály és vízhiány mértékének és következményeinek vizsgálata, fenntartható, illetve alkalmazkodó vízgazdálkodás lehetőségeinek kidolgozása, mely elősegítheti a vízellátás javítását, a gazdasági hatások mérséklését és a természeti értékek megőrzését. Blanka Viktória hangsúlyozta, az éghajlati szélsőségek egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ezért egyre fontosabb lesz a vízgazdálkodás tervezése. Kiemelt figyelmet kap a projekt társadalmi vonatkozása, a lakosság bevonása, tájékoztatása. Szakmai konferenciákat, sajtótájékoztatót szerveznek, magyar–szerb promóciós filmeket és háromnyelvű tájékoztató füzet készítenek, valamint weboldalt üzemeltetnek (wahastrat.vizugy.hu). A projekt eredményeiből háromnyelvű összefoglaló kötet születik majd. Ladányi Zsuzsanna tanszéki munkatárs hozzátette: a programban a szegedi tanszéktől például környezetmérnökök, hidrológusok, geográfusok működnek közre, valamint használják a laboratóriumi infrastruktúrát.
A projektben a legkorszerűbb földrajzi, térinformatikai, hidrológiai és geomorfológiai vizsgálati módszereket alkalmazzák, monitoring tevékenységet végeznek és adatbázisokat hoznak létre. Az aszály a terméskiesés mellett a vizes élőhelyek csökkenését, változását is magával hozza, az aszályok következményeit is vizsgálják a szakemberek, illetve a jövőre vonatkozóan regionális klímamodellek segítségével figyelik meg az aszály növényzetre és talajra gyakorolt hatását. Talajnedvesség- és csapadékmérő műszerrel ellátott mérőállomásokat helyeznek ki, valamint vízvisszatartási lehetőségeket keresnek. Annak érdekében pedig, hogy megtudják, miként látják a régióban gazdálkodók az aszályt, mélyinterjúkat készítenek velük a vízgazdálkodási lehetőségekről.
Tudományos háttér a gyakorlati intézkedésekhez
Ljiljana Popović az Újvidéki Egyetem Műszaki Karáról elmondta, a Vajdaság ivóvízbázisának 70 százaléka a földalatti rétegekből származik. Mezőgazdasági régióról van szó, de az öntözőrendszerek több mint 25 évesek és csak mezőgazdasági problémákat orvosolnak – még nem született olyan tanulmány, ami a vízháztartással és a vízhiánnyal foglalkozik. Uglješa Stankov projektmenedzser az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Karának képviseletében kiemelte, Szerbia az EU-ba tart, így annak irányelveit a vízkezelés tekintetében is igyekszik teljesíteni. A Vajdaságban a tavalyi év kiemelkedően száraz volt, hőmérsékleti rekordok dőltek meg, ennek következtében a mezőgazdaságot is komoly károk érték. Ez azért is probléma, mert a mezőgazdaság az egyetlen olyan ág Szerbiában, amely pozitív mérleggel rendelkezik a külkereskedelemben, az ország GDP-jének 10 százalékát adja. A projekt keretében sok más mellett például vízkészlet-konfliktus-elemzést fognak végezni, hidrológiai és meteorológiai adatok alapján kiszámítják, milyen vízhiányra lehet számítani, egy hidroklimatikus monitoring rendszer kiépítése a cél. Ők is szerveznek workshopot, promóciókat, és a zárókonferenciát ők rendezik.
Az aszály rosszabb, mint a belvíz
Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna, az Atikövizig szegedi ügyeletének vezetője úgy fogalmazott, az igazgatóság üdvözli a pályázatot. Mint mondta, eddig is voltak törekvések, de igazán átfogó aszályelemzés még nem valósult meg. Hangsúlyozta, a tudományos háttér az igazgatóság intézkedéseinek megvédését, megalapozását is segíti.
Rakonczai János, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense elmondta, egyre szélsőségesebb lesz a csapadék eloszlása, de aki a vízkészletekben gondolkodik, azt mondja, inkább legyen nagy belvíz, mint később szárazság, a talajban ugyanis képes raktározódni a vízkészlet. A belvíz látványosabb, de társadalmi szinten az aszály okoz nagyobb károkat – magyarázta a docens.
A projekt 2013 februárjától 2014 júliusának végéig tart, a támogatás főösszege 630 340 euró, a közösségi támogatás: 535 789 euró.
Arany Mihály