SZTE Info

Wittman professzor büszke lenne örökségére

Szeptember 24. és 26. között nagyszabású nemzetközi konferenciával emlékezett a Szegedi Tudományegyetem negyven éve elhunyt tanszékvezető történészprofesszorára, Wittman Tiborra.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencián Anderle Ádám professzor elmondta: a kutatók második és harmadik generációja vonult fel a tudományos tanácskozáson, az előadók többsége, mintegy harmincan, Latin-Amerika-kutató. Ők már eltávolodtak a Wittman által kutatott két centrumtól, a Karib-térségtől és az Andoktól, mára egész Latin-Amerika történetére kiterjednek a tudományos munkák, jóllehet a kutatások epicentruma a pacifikus oldal, Mexikótól Chiléig. Az idő is elmozdult, Wittman még az újkorról értekezett, ma a többség 19. és 20. századi témát ad elő, a konferencián erősen jelen volt az eszmetörténet is.

A szegedi Latin-Amerika-kutatások a doktori iskolán belül érhetők tetten. A szegedi kutatóműhelyen kívül Pécsett működik egy erős centrum, mindkettő jelen van az európai társaságokban, vezető tisztségekben, így például a professzora tanítványaként végzett Fischer Ferenc a CEISAL (Consejo Europeo de Investigación Social de América Latina) alelnöke, Anderle Ádám pedig egy cikluson át volt az AHILA (Asociación de los Historiades Latinoamericanistas Europeos) elnöke.

A konferencián előadóként részt vett Fischer Ferenc is, aki ma a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. Ő annak idején első volt, aki továbbvitte Szegedről a wittmani szellemi örökséget. Anderle Ádám kezdte el a Latin-Amerika története speciális képzést, Fischer Ferenc pedig Anderle professzor tanítványaként az elsők között végezte el azt. 1987-ig dolgoztak együtt a szegedi Latin-Amerika Kutatócsoportban, 1987-ben az AHILA (Európai Latin-Amerika-történészek Társasága) kongresszusát tarthatták a Tisza-parti városban, ami már mind Andrele professzor, mind a kutatócsoport elismerését jelentette, és természetesen a Wittman-életműnek is szólt.

Fischer Ferenc elmondta, Pécsett is sikerült továbbvinni az Ibero-Amerika vonalat, 2001-ben létrejött az Ibero-Amerika Központ, 2000-től rendeznek Ibero-Amerika heteket, minden év májusában nemzetközi konferenciát rendeznek, melyre szeretettel várják természetesen a szegedi doktoranduszokat is. A pécsi dékán úgy nyilatkozott, hogy az, ami a hetvenes években szinte csak Szegedre koncentrálódott, mára Pécsre, Veszprémbe, és Kaposvárra is eljutott a kollégákon keresztül, akik továbbvitték az érdeklődést, a „szerelmet” a spanyolul, portugálul beszélő világ iránt. „Wittman professzor urat – ha köztünk lehetne – megnyugvással töltené el, hogy az a nyitás, amit ő egyedüliként elkezdett, az országban több helyen termékeny talajra talált” – összegzett Fischer Ferenc.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.