Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A tekintélyes, 29-es impaktfaktorú Nature Review Drug Discovery folyóirat elfogadta közlésre szegedi idegkutatók közleményét –adtuk hírül október 22-én is az SZTE-honlapon. A publikáció a tervek szerint online 2012 novemberétől, nyomtatásban pedig várhatóan 2013 januárjától lesz majd olvasható – közölte Vécsei László professzor, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja, a Neurológiai Klinika vezetője.
A Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai – Vécsei László (Neurológiai Klinika), Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika), Fülöp Ferenc (Gyógyszerkémiai Intézet) és Toldi József (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék) – tollából fogadott el publikálásra összefoglaló közleményt a tekintélyes Nature Review Drug Discovery folyóirat „Kynurenines in the CNS – recent advances and new questions” címmel. Az SZTE-honlapon október 22-én tettük közzé a hírt: a szaklap szerkesztőségének felkérésére készült tanulmány szerzői egyúttal az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport és az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetői, illetve munkatársai.
Az összefoglaló közlemény előzményét az a közel másfél évtizedes munka jelentette, amelyet a szegedi klinikusok és kutatók a kinurenin rendszer jobb megismerése területén végeztek. A neurológiai kórképek (mint például a stroke, extrapyramidalis betegségek, sclerosis multipex) közös alapja ugyanis az idegszövet károsodása az idegrendszer kitüntetett lokalizációiban. Lényeges kérdés ennek a folyamatnak a jobb megismerése, illetve olyan vegyületek vizsgálata, amelyek idegszövet-védő hatásúak lehetnek. A kinurenin metabolizmus befolyásolása és a kinurénsav-analógok vizsgálata lehetséges alternatíva e cél elérése érdekében. Szegeden a gyógyszerkémikusok szintetizálta vegyületek hatását vizsgálták neurológiai betegségek kísérletes modelljeiben. E mellett neurodegeneratív kórképekben szenvedő páciensek vérében mérték a kinurenin rendszerrel kapcsolatos paramétereket. Eredményeikből könyv (Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics. NOVA, New York, 2005) és nemzetközi közlemények születtek, amelyek közül kiemelendő az ez évben publikált „Kynurenines and the Nervous System: Therapeutic Perspectives” címmel a J. Neural Transmission (Vol. 119. No.2, 2012.) önálló kötete. Emellett szabadalmakat jelentettek be a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos bélbetegségek kezelésének területén. A kutatásukat az MTA, az OTKA, az ETT, a TÁMOP és a Richter Gedeon Gyógyszergyár is támogatta. A klinikákon végzett kutatásnak – amellett, hogy értékes eredményeket mutathat fel – az elsődleges jelentősége mégis az, hogy a klinikusok tudományos szemlélete komolyan befolyásolhatja a betegek gyógyításának és az orvostanhallgatók oktatásának színvonalát. Így válik egésszé a kutatás, az oktatás és a gyógyítás hármas klinikai feladata. A neves, gyógyszerkutatással foglalkozó folyóirat felkérésére készült tanulmány szerzői között kizárólag szegedi kutatók vannak.
SZTEinfo
