SZTE Info

Szegedi antropológussal készített interjút a National Geographic

A magyar National Geographic szeptemberi száma több mint tíz oldalt szentelt a szegedi kutatók által végzett Szent László-kutatásnak, most pedig egy interjú jelent meg a projektet szervező Kristóf Lilla Alida antropológussal.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Megírtuk, a Győri Egyházmegye 2011-ben engedélyezte a győri bazilika Héderváry-kápolnájában őrzött díszes ereklyetartó (herma) felnyitását, Szent László koponyaereklyéje antropológiai és orvosi képalkotó eljárásokkal való vizsgálatát, és a király arcvonásainak digitális, illetve plasztikus rekonstrukcióját, melyet Pálfi György, a szegedi Embertani Tanszék vezetőjének koordinálásával végeztek a szakemberek.

A kutatás kezdeményezése, megszervezése és engedélyeztetése az SZTE Biológia Doktori Iskola Embertani Tanszéken dolgozó doktorandusz, Kristóf Lilla Alida érdeme, aki egy másik, 2007 óta tartó vizsgálatsorozatban is kulcsszerepet töltött be. Utóbbiban Széchényi Pál (1645-1710) kalocsai érsek múmiáját analizálták. Az interjúból sok más mellett kiderül, az orvostudomány több területe képviseltette magát a vizsgálatban a radiológiától a patológián át a fogászatig. A műszaki szakemberek révén sor került a múmia háromdimenziós alakrekonstrukciójára is. Magyarországon múmiakutatásban most először alkalmazták a nano CT-t és a DVT-t. A kutatás célja az volt, hogy megtudják, valóban arzénmérgezés következtében halálozott-e el 1710-ben az érsek, vagy a gyilkosság teóriája csupán legenda. Kiderült, Széchényi Pál nem lett mérgezés áldozata, valamint hogy holttestét mesterségesen mumifikálták.

 

Az antropológussal készített interjú itt olvasható: http://www.ng.hu/Tudomany/2012/10/sok_apro_reszletet_kell_osszeilleszteni

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.