Jubilál az SZTE Mezőgazdasági Kara: ünnepség, kiállítás, konferencia

Az elődöket és a hagyományokat méltatta jubileumi köszöntőjében Bodnár Károly, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja. A majd két emberöltőre visszapillantva a kari ünnepi tanácsülésen elmondta: az intézmény neve és fenntartója többször is változott, ami jelzi a hazai felsőoktatás átalakulási fordulatait. A fejlődés azonban egyértelmű, ha a kezdőpontot és a jelent vetjük össze: a vásárhelyi gazdák gyermekeik taníttatására 1896-ban alapított alsófokú iskolája mára a szegedi universitas egyetemi karává, nemzetközti rangú agrárképzővé nőtt.

Számadás 50 évről

A vásárhelyi mezőgazdasági felsőfokú iskola a mögénk került fél évszázad alatt tartozott az egykori Szegedi Élelmiszeripari Főiskolához, aztán a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, később a Debreceni Agrártudományi Egyetem karaként tartották számon, az ezredfordulós intézményi integrációval a Szegedi Tudományegyetem része, 2005-ben egyetemi kara lett. Tablók, évfolyam találkozók fejezik ki, hogy az itt végzett szakemberek alma materükként tekintenek SZTE Mezőgazdasági Karra. Az élők sorából távozott alapítókra, oktatókra és egykori hallgatókra egy perces néma főhajtással emlékeztek a jubileumi ünnepség résztvevői.

– A kollektivizálástól kezdve az „új gazdasági mechanizmuson” át a kárpótlás nyomán kialakuló kisgazdaságokig óriási fordulatok jellemezték a hazai mezőgazdaság elmúlt fél évszázadát – emlékeztetett a dékán. E változásokat nyomon követte a vásárhelyi agrárképzés szakkínálata is. A szántóföldi növénytermesztéstől kezdve az állattenyésztés középpontba állításán át egészen a vadgazdálkodásig terjedt az itt megszerezhető legnépszerűbb ismeretek tárháza. – Az átalakulások közepette állandó maradt a vásárhelyi képzés gyakorlatorientáltsága – hangsúlyozta Bodnár Károly. A dékán azt is érzékeltette, hogy az egyetemi kar része Hódmezővásárhelynek: egyrészt szinte nincs olyan család, amelyik ne kötődne „a főiskolához”, például nincs vásárhelyi, aki ne látta volna már a tavaszi „sárgulási felvonulást”; másrészt a helyi önkormányzat segítséget is ad a kutatók, oktatók és hallgatók mindennapjaihoz. E munka színvonalasságának pedig fontos fokmérője, hogy az egykor itt diplomázó szakemberek megtalálják helyüket a gazdasági életben, s közülük sokan gyermekeiket is ide irányítják – emlékeztetett a dékán. Bodnár Károly kiemelte: fiatal agrármérnökök nélkül elképzelhetetlen a hazai mezőgazdaság jövője. Szent-Györgyi Albert szavaival hangsúlyozta: „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája.”

– Míg az ember 50 évesen „öregnek” is érezheti magát, addig fél évszázad egy felsőoktatási intézmény életében azt jelenti, hogy elérkezett a felnőttkor kezdetéhez – köszöntötte a szegedi egyetem jubiláló agrárképző karát Szabó Gábor rektor. – Névváltozásai is jelzik: viharos gyerekkoron jutott túl ez a képzőhely. De felnőttként sem evezhet nyugodt vizeken, hiszen a felsőoktatás mai helyzetében egy biztos: a bizonytalanság – jellemezte a kort az SZTE rektora. Beszédében kiemelte: a várható változások kezeléséhez kell a muníció, aminek alapja a hagyománytisztelet. Szerinte az itt végzett szakemberek felkészültsége adja a vásárhelyi egyetemi kar rangját. A rektor bízik abban, hogy az idős-fiatal kar hagyományaira alapozva mindig megtalálja azt a megoldást, amely továbbviszi a szakmai fejlődés útján.

A föld megtartó ereje

– A föld jelenti a megélhetést, a jövőt alföldi mezővárosunkban. A vásárhelyi agrárképzés pedig perspektívát nyújt a mezőgazdaság, a helyi gazdák számra. Fontos a tradíció, de legalább olyan fontos, hogy a föld a körülmények változása közepette is megélhetést tudjon biztosítani – mondta az SZTE MGK ünnepén Almási István. A vásárhelyi polgármester rámutatott: a pillanatnyilag ötszáz hallgatót oktató kar gyakorlatorientáltságával versenyképes tudást biztosít. Örömét fejezte ki, hogy mindazok, akik ide jelentkeznek – és rajtuk kívül is egyre többen – a mezőgazdaságban látják a jövőt. Város és vidékének gazdasági kapcsolatáról szólva Németh Lászlót idézte: „Ha nem teremtünk központot ebből a városból, csináljunk hát tégelyt, melyben a múlt legjava lép reakcióba az új idők szellemével.”

– A mezőgazdaságot olyan ház, amelynek biztos talapzaton kell állnia. E talapzat: az oktatás, a felsőfokú agrárképzés, az olyan intézmények, mint amilyen a szegedi egyetem jubiláló mezőgazdasági kara – jelentette ki Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint a régió jellegzetességeire támaszkodó agrárképzés gyakorlatorientáltsága, az itt kialakult közvetlen tanár-diák kapcsolat kiállta az idők próbáját. – A sikeres, erős agrároktatás az alapja a sikeres mezőgazdaságnak – hangsúlyozta. Arról biztosította az ünneplőket, hogy a kormány prioritásként tekint az agrárium fejlesztésére.

A hallgatók nevében Varga Ákos HÖK-elnök elmondta: jól dönt, aki az SZTE MGK-ra jelentkezik, mert itt a gyakorlatban jól kamatoztatható tudást kap. Kiemelte: úgy érzi és tapasztalja, hogy itt a diplomával hivatást is kapnak.

Díszpolgári cím és kiállítás

Macedóniából, Szerbiából, Albániából, Olaszországból érkezett vendégek is köszöntötték az SZTE MGK jubileumi kari tanácsülését, ezzel is jelezve a nemzetközi kapcsolatháló kiterjedtségét, súlyát.

A vásárhelyi városháza dísztermében rendezett ünnepélyt megtisztelték jelenlétükkel az SZTE kari vezetői, az MGK egykori és mai irányítói, oktatói, de a korábbi „anyaintézmények” mai vezetői is. A vásárhelyi agrárképzéssel 35 éve kapcsolatban álló Keszthelyi-Szabó Gábor professzor, az SZTE előző rektora, a SZÉF-ből fejlődött SZTE Mérnöki Kar Gépészeti és Folyamatmérnöki Intézet intézetvezető egyetemi tanára is gratulált a jubileumhoz.

– Izlandtól kezdve Közép-Ázsiáig terjednek a vásárhelyi kollégák kapcsolatai, a nemzetközi együttműködés jelentőségét korán felismerték – emelte ki Komlósi István. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a vásárhelyi képzőhely egyik korábbi „anyaintézménye” képviseletében elismeréssel szólt az SZTE MGK másik jellemzőjéről, a hazai kollégákkal kiépített gazdag és gyümölcsöző együttműködésről.

Az SZTE MGK gyakorlati képzéséből részt vállaló cégek közül a Hód-Mezőgazda Zrt-re irányította a reflektorfényt, hogy a vezérigazgató Antal Gábort a kar tiszteletbeli polgárává választották. Ez is kifejezte, hogy a kar sorsa, jövője összefonódik a gyakorlati képzést biztosító cégekével.

Az SZTE MGK hírét, rangját növeli az október 1-jén megnyílt agrár- és iskolatörténeti kiállítás, az emlékfa ültetés is. Az SZTE MGK kollégiumi társalgójában Hódiné Szél Margit, az SZTE MGK Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet főiskolai docense és Palotásné Pánti Róza, a kar gazdag könyvgyűjteményének vezető könyvtárosa rendezte be a múltidéző tárlatot. Az agrár- és iskolatörténeti kiállításon – többek között – Szenti Tibor néprajzkutatónak a tanyai életmódot érzékeltető fotói láthatók. De idősebb Pálfi György agrártörténeti tablóit is fölvonultatják: például az egykor az intézményhez tartozó „orosházi tagozat”, a mai mezőgazdasági szakközépiskola históriája is nyomon követhető. A falakon föltűnnek az intézmény egykori vezetőinek portréi, a tárolókban a képzőhelyről szóló újságcikkek, egykori és mai kari kiadványok kapnak helyet. A gyakorlati oktatásban használt eszközök mellett bemutatják az ezredforduló előtti kamerákat, magnókat – technikatörténeti kuriózumként.

Október 2-án nemzetközi projektbemutatókkal, folytatódik az évfordulós rendezvény.

Ú. I.

Az ünnepségen készült képek itt megtekinthetők