SZTE Info

konya_kiemelt

Új műszerrel kutatnak az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken

Egy magyar–szerb IPA-projekt keretében olyan nanotechnológiai módszert keresnek, mellyel az élővizek üledéke hatékonyan megtisztítható. A pályázat keretében a vizsgálatokhoz egy 36 millió forintos reaktort vásárolhatott az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mint korábban megírtuk, a 2013 októberének végéig tartó projekt („MATCROSS” HUSRB/1002/214/188) keretében olyan nanoszerkezeteket vizsgálnak a szakemberek, amelyek a környezetvédelemben hasznosak lehetnek. Nemcsak a részecskéket, hanem magát a mechanizmust is kutatniuk kell. A nemrég beszerzett reaktor egy maximum 400 baron (azaz 400-szor akkora nyomáson, mint a légköri nyomás) és 500 Celsius-fokon üzemelő berendezés, amely világviszonylatban is ritka, de ami igazán különlegessé teszi, hogy folyamatosan tud keverni és betáplálni egy speciális technika segítségével. Közben pedig mindvégig tudnak mérni benne – magyarázta Kónya Zoltán, az IPA-projekt magyar partneri vezetője, tanszékvezető egyetemi tanár. Vagyis olyan méréstechnikai eszközökkel van ellátva a műszer, amelyekkel in situ 3-400 baron tudnak mérni, folyamatosan látják, mi történik a reaktorban, mi keletkezik, mi fogy el, mik az átmeneti termékek. Mind a nanoszerkezetek előállítását, mind pedig a reakciót is tudják monitorozni, amely során ezek az anyagok megsemmisítik például a szerves szennyeződéseket – fűzte hozzá a professzor. Egy online kaloriméter segítségével pedig folyamatosan mérik az energiát is, és emellett in situ infravörös spektroszkópiára is alkalmas az új szerzemény.

A projekt lényege, hogy a nanoanyagokat használják a szennyeződések eltávolításához, illetve föltárják azokat a kölcsönhatásokat, ahogyan a nanoszerkezetek működnek. Ez hozzásegíti a kutatókat ahhoz is, hogy vizsgálják, miként lehetne olcsóbbá tenni az eljárást. A nanotechnológiával végzett kármentesítés ugyanis jelenleg még igen drága, viszont vannak olyan esetek, amikor például egy teljes talajcsere jóval költségesebb lenne. Ilyen lehetőség volt a tavalyi törökszentmiklósi talajtisztítás is, mikor több száz kilogramm nanovasat juttattak a földbe az egykori Vegytek-telep területén. Hasonló a helyzet a szerb–magyar projekt esetében is, nem lehet négyzetkilométereket harminc méter mélyen eltávolítani – így már a nanotechnológia sem bizonyul olyan drágának, de még mindig lehetne a költségeket csökkenteni, hatékonyabbá tenni a folyamatot – erre is szolgál az új berendezés és az Újvidéki Egyetemmel folytatott közös munka – összegzett Kónya Zoltán.

 

Arany Mihály


kukovecz konya galeria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.