Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
November 8. és 10. között rendezik meg a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának (PSAT) szervezésében a XI. Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciáját (PSAK) a Szegedi Tudományegyetemen.
Az előzetes regisztrációk alapján 62 Pro Scientia aranyérmes jelezte részvételi szándékát, közülük 53-an fognak előadni a mindenki számára nyitott prezentációkon. A rangos, országos konferenciának az SZTE Bölcsészettudományi Kara, annak Pszichológiai Intézete és az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara ad otthont. A résztvevők nagyrészt fiatal kutatók, az ország különböző felsőoktatási intézményeiből érkeznek, általuk szinte minden nagyobb egyetem, tudományterület képviselteti magát.
November 8-án 18 órától az SZTE Bölcsészettudományi Kar épületének TTIK előadótermében (Szeged, Egyetem utca 2.) tartják a tudományos tanácskozás ünnepélyes megnyitóját. Köszöntőt mond Harsányi Szabolcs Gergő, a PSAT elnöke, a konferencia főszervezője, Szabó Gábor, az SZTE rektora, Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Csernus Sándor bölcsészkari dékán, valamint Hernádi Klára, az SZTE TTIK dékánja. 18:30-tól kezdődnek a plenáris előadások: Osvay Károly A „Szuperlézer” program Szegeden címmel, Szokolszky Ágnes pedig Hogyan integrálható az elme a természettudományokba? címmel tart előadást.
A konferencián a résztvevők többek között ellátogatnak a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének Tewati lézerlaborjába, ahol bemutatót látnak a tervezett új ELI lézerprojektről is. A szekcióüléseken a közgazdaságtantól az építészeten és a sporttudományon át a művészettörténetig számos jelentős tudományterület képviselteti magát.
A Pro Scientia Aranyérmesek Társasága az azonos nevű érem tulajdonosait tömöríti. Az OTDT által alapított Pro Scientia Aranyérmet 1989 óta kétévente 45-50 olyan magyar fiatal kutató kapja meg, aki egyetemi pályáján tudományos munkájával (elsősorban az OTDK konferenciákon) kiemelkedőt alkotott. Jelenleg 567-en rendelkeznek éremmel. A társaság célja, hogy elősegítse az aranyérmesek és más fiatal magyar tudósok szakmai kibontakozását és képviselje érdekeiket. Fő tevékenysége a kétévente megrendezendő konferencia megszervezése, ahol az aranyérmesek egymás számára tartanak előadásokat – jellemzően olyan témákról, amelyek más tudományágak művelői számára is érdekes lehetnek.
A konferencia részletes programja itt elérhető:
SZTEinfo
