Szent-Györgyi Albert mellszobrot avattak a SZAB-ban

– A SZAB elnöksége és akadémikusai szoboravatással tisztelegnek a Nobel-díj 75. évfordulója alkalmával az egyetem, és a város nagyhírű tudósa, Szent-Györgyi Albert emléke előtt – mondta Dékány Imre akadémikus. A SZAB elnöke elárulta: székházukban ez az első szobor, amit külön is megköszönt a műalkotását a tudományos intézménynek adományozó szobrászművésznek, Kligl Sándornak. A 2012. november 29-i szoboravató beszédében Dékány akadémikus hangsúlyozta: 1937-ben az egész világ megismerte Szent-Györgyi Albert és Szeged nevét.

„Jó tanítás”

Klebelsberg Kunó akkori kultuszminiszter 1931-ben hívta Szegedre Cambridge-ből Szent-Györgyit. A munkássága nyomán alakult tudományos műhelyek a későbbi évtizedekre megalapozták az egyetem nemzetközi elismertségét.

A szegedi universitas egykori rektora beszédeiben számos alkalommal utalt a kultúra és a tudomány szerepére az egyetemi oktatói munkában. „Jó tanítás csak ott folyhat, ahol él a kutatás szelleme, az igazságok lelkes, pártatlan szeretete. Tudományos kutatómunkánkkal hazafias kötelezettségünket is teljesítjük, mert hiszen éppen a tudomány, a kultúra az egyetlen terep, amelyen a versenyt a nagy nemzetekkel egy kis nemzet is felveheti, megcsillogtatván nevét” – idézte a Nobel-díjas kutató szavait az akadémikus.

Szeged Nobel-díjas tudósának az egyetem hivatásáról vallott nézeteit a hallgatóság emlékezetébe idézte Dékány professzor, mikor felolvasta: „Az egyetem feladata hármas. Legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majd ezt a hivatást tőlük átveszik. Újabb eredetű, nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása: a haza számára polgárokat nevelni, akik el vannak látva a szellem fegyverével.”

– Egy vesztett háború utáni nehéz gazdasági helyzetben – Klebelsberg tudománypolitikájának is köszönhetően – Szent-Györgyi 1937-ben felhívta a világ figyelmét Szegedre és Magyarországra – hangsúlyozta Dékány Imre. A szegedi egyetem orvosi karán kutató vegyészprofesszor szerint a most fölavatott művészi alkotásnak figyelmeztetnie kell a rendezvényeken, a mindennapi kutatómunkában arra, hogy az intuíció, a tudás, a szorgalom és a tehetség birtokában ma is tudunk bizonyítani a világ előtt.

Az alkotó dicsérete

A Szent-Györgyi-szobrot alkotó, és azt a SZAB-székháznak adományozó Kligl Sándor eddigi pályaívét vázolta Vígh Éva. A Szegedi Tudományegyetem BTK Romanisztika Intézet Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatója, a SZAB tudományos titkára reneszánsz embernek nevezte a magát köztéri szobrásznak minősítő alkotót. Kligl Sándornak ugyanis több mint száz műve díszíti a köztereket Balassagyarmattól Szegedig, Brassótól Nürbergig. Az alkotó Szent Istvántól kezdve Mindszenty Józsefen át egészen József Attiláig számos közismert személyiséget megformált.

A legjellegzetesebb Kligl-művekről készült fotók segítségével művészettörténeti összefüggésrendszerbe helyezte a szobrászt és alkotásait Pál József. A szobrászcsaládból származó, az SZTE BTK Romanisztikai Intézetét vezető professzor, a szegedi egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, a SZAB-elnökség tagja előadásban hívta föl a figyelmet a Kligl-alkotásokba zárt történetekre, az idő szerepére, a drapériák jelentőségére, a művek sugallta hangulatokra: a játékosságától kezdve a melankólián át a fájdalomig tartó skálára.

Kettős évfordulóra

A Nobel-díj elnyerésének évében mutatja Szent-Györgyit a Kligl-alkotás. A művész elmondta: kettős jubileum alkalmából ajánlotta fel szobrát a szegedi tudományos közönségnek. A Nobel-díj odaítélésének idei jubileuma mellett ugyanis jövőre lesz Szent-Györgyi Albert születésének 120. évfordulója.

A szobrász közölte: a SZAB-székház első emeletén elhelyezett szobra a harmadik Szent-Györgyi Albertről készült, a nagyközönség által látható portréja. Korábban Szolnokon és Lakiteleken helyezték el Szent-Györgyiről készült alkotását.

A SZAB dísztermének előterében elhelyezett szobor avatásán Szeged számos közéleti szereplője mellett a Tisza-parti universitás, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont jeles tudósai is megjelentek. Így – többek között – az érdeklődők között láttuk Szabó Gábor akadémikust, az SZTE rektorát; továbbá három professzornőt és dékánt: Hernádi Klárát (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar), Hohmann Juditot (SZTE Gyógyszerésztudományi Kar), valamint Nagy Katalint (SZTE Fogorvostudományi Kar); illetve Tóth Gábor professzortt, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet – Szent-Györgyi egyik „utódtanszéke” – vezetőjét. Telegdy Gyula akadémikus, az SZTE ÁOK Kórélettani Intézet professor emeritusa, Ormos Pál akadémikus, az SZBK főigazgatója is részt vett a szoboravató ünnepségen.

SZTEinfo

A szoboravatáson készült képek itt megtekinthetők